Egy tanulás- és magatartászavar, amely nem számít diszlexiának

Galánta. A beszédészlelés és beszédmegértés zavarain alapuló tanulási és magatartászavarok elméletéről és javításuk lehetőségeiről az iskolában címmel háromnapos szakmai képzést tartottak február 27–29-én a Galántai Pedagógiai és Pszichológiai Központban. A tanfolyamot az Apáczai Közalapítvány támogatásával a Csallóköz Baráti Egyesület szervezte. Ennek elnöke, Németh Margit elmondta, minden pedagógusnak és szülőnek hasznos lenne ilyen tanfolyam, ahol megtanulhatja észrevenni, hogy a gyerekeknek mi miatt vannak viselkedés- és tanulászavaraik, hiszen egyik sem azért viselkedik éppen úgy, ahogyan, mert bosszantani akarná a szülőket.

A tanfolyamot vezető két győri szakember, Schneider Júlia és Simon Ferenc szerint egy nagyon friss diszciplínáról van szó, amelyben pedagógiai, nyelvészeti, orvosi és pszichológiai tudományokból is meg kell valamit tanulni, hogy olyan gyerekeknek a problémájával is azonosulni tudjanak, akik nem egészen diszlexiások, csak bizonyos „fáziseltolódás” miatt lassú a felfogásuk. „Emiatt nem tudnak tanulni, de ha elég időt kapnak, el tudják végezni a feladatot. Olyan ez, mint amikor valakinek megvan a lába, de kificamodott, ezért csak lassan tud járni” – érvelt Schneider Júlia.

A foglalkozásokon nemcsak elméleti kérdésekről volt szó, hanem az azon részt vevő óvónők és alsó tagozatos pedagógusok azt is megtanulhatták, milyen vizsgálatokkal lehet kiszűrni a viselkedészavarokat. A tanfolyam egyik kezdeményezője, a galántai Bondor Eszter mozgásterápiával foglalkozik, és a Szlovákiában eddig megszervezett összes hasonló tanfolyamon részt vett, ezért nagyon jól ismeri a terápia lényegét. „A pedagógusok is észlelik egy gyereken, hogy más, mint a többiek: lassú, figyelmetlen, szegényes a szókincse, nem szeret szerepelni. Az iskolákban pedig nő az olvasási zavarokkal, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek száma, akikre az jellemző, hogy tanulási problémájuk, figyelmetlenségük, lassúságuk mellett magatartási zavaraik és pszichoszomatikus problémáik is vannak. A kutatások azt bizonyítják, a gyerekek 40-60 százalékát érintő probléma hátterében a beszédészlelés, beszédmegértés zavara áll – ismertette lapunkkal a tanfolyamokon elhangzottakat. – A beszédfejlődés egyrészt a úgynevezett beszédprodukciót jelenti, mely mindenki számára jól megfigyelhető. Azonnal észrevesszük, ha egy gyerek később kezd beszélni, ha ejtése nem tiszta, ha a szokásosnál kisebb a szókincse, ha szokatlan mondatszerkezetet vagy nyelvtani megoldást használ. A beszédfejlődés másik oldala – nevezetesen a másik ember beszédének értése – ugyanúgy fejlődés eredménye, mint a többi funkció (mozgás, térlátás, beszédprodukció). Ma már tudjuk, hogy az anyanyelv elsajátítása során az értő folyamatoknak milyen fázisai vannak, fejlettségük mérhető. Az érésben való elmaradás azonban „nem látszik”, nem kézenfekvő azonnal mindenkinek, mint a beszéd zavarai (késői beszédindulás, dadogás, hangképzési zavarok). Vizsgálatához speciális vizsgálati szituáció kell. A beszédmegértés folyamatának pontos működésére van szükség ahhoz, hogy a gyermek a folyamatosan hangzó beszédben el tudja különíteni az egyes mondatokat, mondatokon belül a szavakat, és felismerje a szavakat alkotó hangokat. Az egyes hangok valamilyen adott formához való kapcsolási képessége (hang-betű megfeleltetés) az alapja az olvasás-írás elsajátításának.” A szakemberek külön figyelmeztetnek arra, hogy a beszédészlelési zavar nagyon gyakran kiváló képességű gyerekeknél jelentkezik, akik nem buknak meg az iskolában, csak saját magukhoz képest lényegesen gyengébb teljesítményt nyújtanak. A beszédészlelés–beszédmegértés érésbeli elmaradás nagyon egyszerűen fejleszthető. Nem kell más hozzá, csak a felnőtt és a gyerek. Szójátékok végzésével, az idegrendszer megfelelő területeinek „edzésével” a gyermekek lemaradása behozható, ezáltal a gyerek megszabadul az olvasási nehézségétől, írászavarától, tanulási problémájától.

Az óvónők, pedagógusok a képzés során megismerhették a beszédértés folyamatát, az olvasáshoz, íráshoz, fogalmi gondolkodáshoz szükséges folyamatokat. Részletes felkészítést kaptak arra, hogy a szülőket miként vezessék, mire figyeljenek oda az óvodás- és iskoláskorú gyerekeknél, mi fejleszti a gyermekek beszédfeldolgozását. Korcsoportonként megismerhették a fejlődés elmaradására utaló gyanús jeleket.

Szlovákiában egyelőre nincs meg a szakmai háttere a tanfolyamon boncolgatott problémák orvoslásának. A súlyosabb gondokkal küszködő gyerekeket Győrbe kell vinni, mivel nálunk még nincs olyan szakember, aki komplex diagnosztikát végezne, valamint megmondhatná, hogyan, milyen gyakorlatokkal tudná a gyereket eredményesen fejleszteni. A komplex diagnosztika gyermekenként 1,5 óra. Ennek során a győri szakemberek aprólékosan feltérképezik a gyerek-beszédészlelés részfolyamatainak fejlettségét, a gyerek egyénre szabott terápiát kap, amit otthon a szülővel végez napi rendszerességgel. A beszédészlelés, beszédértés fejlesztéséhez különórákra, gyógypedagógus jelenlétére nincs szükség, a szülő szakemberek irányítása mellett maga foglalkozik a gyerekkel. A fentebb elmondottak bizonyítják, hogy a szlovákiai tanfolyamok nagyon is indokoltak, éppen ezért több helyütt is tartanak hasonló találkozókat. Eddig Dunaszerdahelyen, Galántán, Tiszacsernyőn és Érsekújvárott volt hasonló tanfolyam, az utolsóra Dunaszerdahelyen kerül sor március végén.