Aranyosmarót. A műemlékvédelmi világnap alkalmából hétfőn megnyitották a nyilvánosság előtt a Migazzi-család sírboltját.
Egy napra megnyílt az aranyosmaróti Migazzi-mauzóleum
A neoromán stílusban, 1887-ben épült mauzóleumban Migazzi Vilmos gróf, Bars vármegye főispánja, a magyar országgyűlés képviselője, valamint neje, Migazzi (született Marczibányi) Antónia nyugszanak hatalmas fekete márvány szarkofágokban.
Nyugalmukat évente háromszor „zavarják meg” látogatók, a műemlékek nemzetközi napján, május 21-én, a grófnő halálának évfordulóján és halottak napján, amikor misét mondanak a kriptában emelt, féldrágakő-berakásos carrarai márványból faragott oltárnál. A mauzóleumot Vilmos gróf építtette a fiatalon, 48 éves korában elhunyt feleségének, aki egész életét az elesettek gyámolításának szentelte, és halálát is az egyik ápoltjától elkapott tífusz okozta. Antóniát először az aranyosmaróti uradalmat 1779-ben Mária Teréziától megvásároló bécsi érsek és váci püspök, Migazzi Kristóf Bertalan által átépíttetett Szent Mihály-templomba temették, koporsóját csak egy év múlva vitték át az elkészült mauzóleumba, amely pontos szimbolika alapján telepített park közepén áll. A sírkertet két kapu zárja, az egyikből szomorú lucfenyőkkel szegélyezett ösvény vezet a kriptába – ezen az úton haladt egykor a gyászmenet is. A másik ösvény a kripta bejáratától vezet a mindig zárva tartó „örökkévalóság kapujáig”. A két út V betűt alkot, azt jelképezve, hogy a halálból nincs visszatérés. Húsz éve betörtek a kriptába, megpróbálták felnyitni a szarkofágokat, de az óriási márványlapokkal nem bírtak. A sírkert egyik kovácsoltvas kapuját viszont két évvel ezelőtt ellopták.
Bár a mauzóleumépítő Vilmos gróf volt a család utolsó férfisarja – és ezért grófi címere a kripta falán is fejjel lefelé függ – , halálával nem tűnt el a Migazzi név. Antónia lányának a férje, Ambrózy István – aki később megalapította a világhírű malonyai arborétumot – bárói származására való tekintettel felvehette apósa családnevét.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.