Dunamocson élnek a pályázati lehetőségekkel

Az idei legfontosabb beruházás az iskolaépület, valamint a községi utak és járdák felújítása lesz. Mindkettőt uniós pályázati pénzekből kívánják megvalósítani. Az iskola teljes hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére, a tető átalakítására a strukturális alapnál már jóváhagyták számukra a 6,5 millió korona támogatást, a 300 ezer korona önrészt pedig hitelből kívánják fedezni. A munkálatok a tervek szerint már e hónapban elkezdődhetnek. A községi utak és járdák felújításához szükséges összeg 95 százalékát – 15,9 millió koronát – ugyancsak a strukturális alapnál pályázzák meg, ebben az esetben az 5 százalékos önrész – amelyet hitelből fedeznének – 800 ezer korona. „Még idén el szeretnénk kezdeni a vízvezeték-hálózat bővítését – mondta a polgármester. – Virttel és Dunaradvánnyal közösen a környezetvédelmi minisztériumhoz nyújtottunk be egy pályázatot. Azt szeretnénk, ha a magas mangán- és vastartalmú dunamocsi víz helyett a komáromi kutakra tudnánk rákapcsolódni, mégpedig Patnál. Odáig ugyanis már elér a komáromi vezeték.”

További beruházásként csónakkikötőt szeretne kialakítani a község. A tervdokumentáció elkészítése, valamint a pontonhíd megvásárlása 130 ezer koronába kerül. A községi rendezvények finanszírozására 142 ezer koronát hagyott jóvá a testület.

„Sajnos, kénytelenek voltunk emelni egyes helyi illetékeket és adókat, mégpedig átlagosan 30-40 százalékkal – mondta Asbóth Sándor. – A szemétdíj viszont maradt a tavalyi fejenkénti 230 koronás szinten.”

Az adóemelést a polgármester szerint elsősorban az egyes oktatási intézmények, főleg az iskolai konyha, az óvoda és a napközi otthon kiadásainak fedezése tette szükségessé. Ezek fenntartására ugyanis nem elég a kapott állami támogatás. „Tudatosítani kell: ha fejlődni akar a falu, az többletköltségekkel jár – mutatott rá a polgármester. – Hiszen a pályázatok figyelése, előkészítése, a szükséges engedélyek beszerzése mind-mind rengeteg utánjárást igényel, pénzbe kerül. Ám ha nem tesszük meg ezeket a lépéseket, lemaradunk olyan előnyös beruházásokról, amelyekhez például csak 5 százalék önrészt kell biztosítania az önkormányzatnak.”

A testületi ülésen az elmúlt két évet is értékelte Asbóth Sándor. Elsősorban a megvalósult beruházásokról volt szó. Ilyenek voltak a többi között az iskola egészségtelen, omladozó tornatermének, valamint az iskolai konyha felújítása, a temetői sétány kialakítása vagy a tájház átadása. Ezeket szintén elsősorban pályázati pénzekből valósították meg. Sikerült beindítani az osztályozott hulladékgyűjtést, kátyúmentesítették a község útjait. A kivitelezési munkákba – az ösztönző program keretében – bevonták a munkanélkülieket is. Örvendetes, hogy számuk az elmúlt két évben 220-ról 85-re csökkent. Ez elsősorban a dél-komáromi ipari parkban megtelepedő cégeknek köszönhető.