Drágul a gépkocsik adás-vétele

Már januártül kötelező lesz az eredetiségvizsgálat. A dokumentum kiállítása legkevesebb 1500, legtöbb 3000 koronába fog kerülni. Miroslava Cibulková felvételeA gépkocsik forgalmi engedélye és az emissziós ellenőrzések mellett ez a harmadik bizonyítvány a lopott autókkal való kereskedést hivatott visszaszorítani. Az eredetiségvizsgálatot uniós szabályok írják elő. A külföldről egyénileg behozott autók esetében a biztosítók és lízingtársaságok eddig is kérték a dokumentumot, de januártól minden, külföldről behozott gépjármű esetében kötelező lesz. A vizsgálat 1500–3000 koronába fog kerülni.

Amint kiépül az eredetiségvizsgálatot végző központok hálózata, minden adás-vételnél – tehát belföldi autók tulajdonosváltásánál is – kötelező lesz a dokumentum kiállítása. „A rendszer előnye, hogy közvetlen összeköttetésben leszünk a rendőrségi adatbázissal, később egy uniós adatbázissal is, ezért könnyebben ki lehet szűrni a lopott gépkocsikat” – tudtuk meg Marcell Józseftől, annak a cégnek a vezetőjétől, amely országos engedélyt kapott az eredetiségvizsgálat elvégzésére. Az országban eladott autók fele külföldi behozatal, így az ezzel foglalkozó vállalkozók nagyban érintettek a rendelkezésben. „Mindez felesleges, mert a lopott autókat a rendőrség is kiszűrheti a gép?jármű bejegyzésekor vagy átíratásakor. A gyártó cégnél kikérhető egy másik bizonyítvány is, melyben az autó minden műszaki adata megtalálható” – mondta Laczó Róbert mérnök, aki szerint ez a rendelkezés az engedéllyel rendelkező cégeknek és nem a polgároknak hoz hasznot.

Az eredetiségvizsgálat számokban

Az Európai Unióban 1,2 millió lopott autó van forgalomban, a statisztikai adatok pedig egyértelműen igazolják, hogy számuk évről évre emelkedik.

Amióta Magyarországon kötelező az eredetiségvizsgálat, azóta a lopott kocsik 40 százalékát kiszűrték.

Becslések szerint a szlovák utakon közlekedő személygépkocsik 8 százaléka lopott.

Az országban 160 állomás kap állami engedélyt az eredetiségvizsgálat elvégzésére, csak az itt kiadott dokumentumot fogják elismerni a rendőrségen.

A dunaszerdahelyi járásban egy dunaszerdahelyi és egy előpatonyi cég kapott engedélyt az eredetiségvizsgálatra. (jom)

JOGI TANÁCS

Édesanyám meghalt, és miután 2004-ben befejeztem a tanulmányaimat, megszűnt az árvasági ellátás. Esti gimnáziumba iratkoztam be, azt szeretném megtudni, járna-e nekem az árvasági ellátás. Már 23 éves vagyok, ezért kérdezem, hogy újból igényelhetném-e az ellátást?

Jelige: Szükséges támogatás

A szociális biztosításról szóló törvény szerint árvasági ellátásra a gyermek az elhunyt szülő után jogosult. De csak akkor, ha ez a szülő elhalálozása előtt öregségi, korkedvezményes öreg?ségi vagy rokkantnyugdíjat kapott. A támogatás akkor is jár, ha a szülő a ledolgozott évek száma alapján jogosult lett volna a rokkantnyugdíjra, esetleg ha munkabalesetben vagy foglalkozási betegség következtében hunyt el. Az ellátás összege annak az öregségi vagy rokkantnyugdíjnak a 40%-a, melyre az elhunyt szülő jogosult volt. Ha a gyermek mindkét szülőjét elveszíti, mindkettő után jogosult lehet az árvasági ellátás teljes összegére.

Az árvasági ellátásra az érintett gyermek nemcsak a haláleset utáni egy évben jogosult, hanem mindaddig, amíg ellátatlannak minősül. Ezt a feltételt a gyermek akkor teljesíti, ha:

még tanköteles – ez 10 tanév elvégzését jelenti, legfeljebb a gyermek 16 éves koráig tart;

már nem tanköteles, legfeljebb a 26. életéve betöltéséig, vagy nem tud tovább tanulni és dolgozni betegsége vagy tartósan rossz egészségi állapota miatt.

Továbbtanulásnak a tankötelezettség letelte utáni középiskolai, főiskolai vagy egyetemi tanulmányok folytatása minősül. Kivételt képez a másoddiplomás képzés és az az eset, amikor az érintet gyermek ugyan tovább folytatja tanulmányait, ugyanakkor rokkantnyugdíjat kap a 70% százalékot meghaladó egészségkárosodásából kifolyólag. Az a gyermek sem minősül ellátatlannak, aki ugyan folytatja tanulmányait, de e mellett dolgozik.

Egy másik jogszabály pedig kimondja, hogy a munka mellett távúton végzett középiskolai tanulmányok nem minősülnek továbbtanulásnak.

A levélíró tehát abban az estben kaphat újra árvasági ellátást, ha nem dolgozik, nincs nyilvántartva mint munkanélküli és igazolni tudja, hogy valamilyen középfokú intézményben folytatja tanulmányait. Ha viszont ugyanezen feltételek mellet egyetemen vagy főiskolán tanul távúton, akkor nem kaphat árvasági ellátást.

Gulyás Éva, ügyvéd