Csipkerózsika-álmából segíti feléleszteni Ausztria legnagyobb vidéki kastélyegyüttesét

A galántai német-filozófia szakos tanár kirándulóként járt az alsó-ausztriai Schloss Hofban az ezredfordulón, a gazdag történelmű Morva-mezőn, karnyújtásnyira Pozsonytól. Pontosan akkor, amikor elkezdték felébreszteni Csipkerózsika-álmából a Habsburgok elfeledett, gyönyörű, történelmi kastélyát. Ott és akkor azon nyomban elhatározta, hogy részese akar lenni ennek a páratlan folyamatnak. Megfertőzte őt is a „Schloss Hof vírus”, és elválaszthatatlan lett az élete Ausztria legnagyobb vidéki kastélyegyüttesétől.

A sovány disznó esete

A Galántán élő idegenforgalmi szakember története is igazolja, manapság tényleg szinte mesebeli királyfiakra van szükség ahhoz, hogy visszacsókolhassák az életbe a Csipkerózsika álmukat alvó, elhagyott kastélyokat. A Schloss Hof szerencséje az volt, hogy egy, a környékről származó, magas pozícióba jutó osztrák politikus személyes küldetésnek tartotta szülőföldje emblematikus birtokának megmentését. Pénzt, paripát, fegyvert, amit csak lehetett, előteremtett a kastély felélesztéséhez. Orbán Zsolt kezdetben német-, szlovák- és magyar nyelvű tárlatvezetőként járult hozzá, napjainkban pedig a marketingért és értékesítésért felelős ügyfélkapcsolati menedzserként dolgozik azért, hogy minél többen megismerhessék a nagyvilágban a Habsburgok örökségét.  

„A Schloss Hof értékmegőrzésének története valóban mesebeli, de ha megnézzük a szlovákiai, ma is parlagon álló, pusztuló kastélyokat, a valóság itthon egészen más. A legnagyobb problémát abban látom, hogy a kastélyaink nagy része állami tulajdonban van, és nem törődik velük az ország.  Nem az a fontos, hogy megőrizzük az értékeinket, mindenki a hasznot akarja látni itt is. Amíg romos egy épület, addig hátat fordítanak neki, de ha esetleg óriási munkával valakinek mégis sikerülne felújítania, onnantól kezdve már mindenki igényt tartana rá. Úgy is mondhatnám, hogy amíg sovány a disznó, nem kell senkinek, de miután valaki felhizlalta, akkor már sorban állnak érte. Így nem lehet előre jutni. A működő kastélyainkban pedig sok helyütt csapnivaló a tárlatvezetések színvonala, ráadásul a törvények is hiányosak, vagyis több sebből vérzik a műemlékek értékmegőrzése Szlovákiában”

– mutat rá Orbán Zsolt a jelenlegi hazai állapotokra.

Negyedmillió látogató

Bő fél órányi autóút után a reggeli nyitásra érkezünk meg Pozsonyból a Schloss Hofba. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen hozzáadott értéket tud adni egy szlovákiai magyar szakember Ausztria legjelentősebb vidéki kastélyegyüttesének (a niederweideni kastély tartozik még hozzá) értékmegőrzéséhez, mi ejtette rabul a Morva-mezőn, és mi motiválja a mai napig? Mi is ez a „Schloss Hof vírus”?

Vendéglátónk a kastély főbejáratánál fogad bennünket. Körbekalauzol a barokk épületegyüttesen és a hozzá tartozó hetven hektáros, hatalmas birtokon.

„200-300 ezer látogató keresi fel évente Schloss Hofot, a vendégek csaknem 30 százaléka tavaly már Szlovákiából érkezett. Kollégáim azt szokták mondani, örülnek, hogy itt vagyok, mert a munkámnak köszönhetően már érezhetően több a magyar látogató. Kezdetben nagyon nehéz volt megértetni egy osztrákkal, hogy él Szlovákiában egy magyar kisebbség, aki otthon magyarul beszél, magyar iskolába jár, és még egy ilyen jelentős kastélyt sem fog megtekinteni szlovák nyelvű idegenvezetéssel. Ezért is volt nagyon elenyésző a szlovákiai magyar vendégek aránya, ebből kellett kitörni”

– mutat rá a kihívásokra a kastély marketingvezetője.

Mária Terézia kedvence

A Schloss Hof javavirágzása a híres törökverő hadvezér, Savoyai Jenő, majd Mária Terézia idejében volt. Savoyai, miután megvásárolta az épületet, pompás vadászkastélyt álmodott belőle, hatalmas, francia mintájú barokk kertekkel.  Európa egyik legnagyobb, legmodernebb gazdasága látta el a kastélyt élelmiszerekkel és használati tárgyakkal a fazekasműhelytől a bútorkészítésig, és ezt a célt szolgálva háromszáz fős személyzet lakott-dolgozott a Schloss Hofban az 1730-as években. Savoyai halála után az örökösöktől vásárolta meg a császári család 1755-ben az óriási birtokot. Mária Terézia Pozsony közelsége miatt sok időt töltött itt. Nagyon szerette a kastélyt, ahol protokoll nélkül tudta élvezni a szabadidejét. Viszont a császárné halála után a Habsburgok elveszítették a Schloss Hof iránti érdeklődésüket. Ferenc József császár végül 1898-ban döntött úgy, hogy átadja laktanyának a kastélyt, akkor ürítették ki teljesen, elvittek minden értéket, 200 vagonnyi berendezési tárgyat és szobrot szállítottak át többek között a bécsi császári bútorraktárba. A kastély, miután a második világháborúban németek és oroszok is állomásoztak itt, idővel teljesen elfeledetté vált.

„Most jön az a nagy kihívás, hogy újra ismertté tegyük. Sokkal nagyobb próbatétel ez, mint a Schönbrunn vagy a Hofburg esetében, hiszen azokat a palotákat nemzedékek óta ismeri az egész világ. Ez az, ami vezérel és motivációt ad”

– mondja Orbán Zsolt.

A háromnyelvűség előnye

A galántai történelem-filozófia szakos tanár 2001-ben jár először átutazóban Schloss Hofon. Akkoriban csak a kastély épületének külső homlokzatát renoválták, a teljes barokk birtok még láthatatlan volt a bozóttól, de a hely szelleme első látásra rabul ejtette. Pár évvel később, amikor már megnyitották a látogatók előtt, újra felkereste a kastélyt a családjával.

„Azt mondtam, én itt szeretnék dolgozni, és a feleségem reakciója erre az volt, hogy hát akkor tegyél érte!  Jelentkeztem tárlatvezetőnek, mellékállásban, hiszen még csak időszakos volt a nyitva tartás. Akkoriban előfordult, hogy egyszerre négy állást vállaltam. Tanítottam a galántai gimnáziumban, a pozsonyi osztrák intézetben, tárlatokat vezettem három nyelven a Schloss Hofban, hétvégenként pedig Parndorfban dolgoztam divatmárkáknál. Ezt persze sokáig nem lehetett bírni. Végül a Schönbrunn Groupban, ahová a Schloss Hof is tartozik, meghirdettek egy marketing vezetői pozíciót a cseh, magyar és szlovák területekre fókuszálva. Megpályáztam, és hála istennek sikerült elnyerni. Az, hogy három nyelvet beszélek, és maga a szenvedély is nagy előnyt jelentett. Imádom, amit csinálok” – idézi fel az elmúlt éveket Orbán Zsolt. Érdekesség, hogy középiskolásként azért nem akart német nyelven érettségizni, mert úgy gondolta, sosem lesz szüksége a németre. Azóta bebizonyosodott, hogy az összes munkaköréhez kellett a németnyelv-tudás.

Minden eredeti

Az egész felújítás, a helyiségek berendezése, a tizenhat hektáron, hét teraszon kialakított pazar barokk kert újraépítése teljesen autentikus folyamat volt. Eddig több mint ezer darabot találtak meg az korabeli bútorokból, kovácsoltvas kapukból, szobrokból. Nem is engednek be mást a kastélyba, csak ami eredetileg is ott volt. Ettől válik igazán hitelessé Schloss Hof értékmegőrzése. A kertekben például több méter mélyről is mintákat vettek, és a gyökérmaradványokból állapították meg, hogy a korabeli időkben milyen növényfajták voltak ott.  Anton Zinner eredeti, 1730-as tervei alapján állították helyre a csodálatos barokk kertet.

„A kápolnánkban ugyanakkor 1730 óta nincs szükség restaurációs munkálatokra. A mennyezeti freskó is érintetlen, még Savoyai Jenő herceg idejéből való, ugyanúgy a padok is eredetiek. Mária Terézia kedvenc lánya, Mimi (Mária Krisztina) házasodott ebben a kápolnában 1766-ban. A császárné 1770-ben kialakított özvegyi apartmanja is nagyon jó állapotban maradt fenn ránk”

– sorolja Orbán Zsolt.

A Schloss Hof 2018-ban megkapta a legszebb esküvői helyszín díját, ami nem is csoda, hiszen a kertekbe minden tavasszal 35 ezer virágot ültetnek ki, ezt váltja a nyári kollekció, ami ősz derekáig pompázik. A narancsházak, a tematikus kertek, a gyönyörű rózsakert, a kivilágított szökőkutak mind-mind különleges hozzáadott élményvilágot adnak a kastélyrezidencia aurájához. A szezonnyitó húsvéti vásártól az adventi vásárig sokféle rendezvény fogja át az évet. Május elsején például a Csallóközi néptáncegyüttes lép fel. Az idei év tematikus kiállításának fókuszában pedig a császári esküvők lesznek.

„Két otthonom lett”

A családközpontú Schloss Hof ma ugyanolyan alapon működik, mint a tizennyolcadik században. Hozzáértő kertészek csapata gondozza a hatalmas barokk kerteket, állatgondozók felügyelik a négyszarvú kecskéket, a kastély kabalaállatainak számító, „császári” fehér barokk szamarakat, a juhokat, baromfiféléket, pávákat, ürgehadat, szakácsok főzik a finom ételeket, de most nem egy nagyon szűk, kiváltságos kör, a császári család, hanem évente több mint negyedmillió látogató szolgálatában. Orbán Zsolt feladata, hogy a környező országokban is hírét vigye a Schloss Hofnak, és vele együtt természetesen a Schönbrunn Group által működtetett többi császári örökségnek, a bécsi Bútormúzeumnak, a Sissi múzeumnak és a Schönbrunn kastélynak is.

Mit adott Orbán Zsoltnak a Schloss Hof? „Azt, hogy egyszerre két otthonom lehet. Galántán vagyok otthon, a Schloss Hofban pedig itthon.  Az élettől sok lehetőséget kaptam, és azt vallom, mindenbe fejes kell ugrani, ki kell próbálni. Az egyik divatcégnél azt mondta a munkatársam, hogy Orbán úr, maga egy igazi keljfeljancsi, bármilyen helyezből fel tud állni. Ez így van, de ahol túl sokszor nyomják el az embert, onnan nem talpra, hanem odébb kell állni. A Schloss Hoftól viszont semmi nem tántoríthat el. Szerelem volt az első látásra, és az is marad mindörökké”.