Cibulková nélkül

BŐD TITANILLA

A szlovák tenisz Fed-kupa-csapat zsinórban negyedszer is kikapott, és a feljutás helyett csak a II. Világcsoportban való maradásért játszhat. Korábban csak egyszer volt példa ilyen vereségsorozatra; és utoljára 2008-ban kellett a szlovák válogatottnak a kiesés ellen küzdenie ezen a szinten.

Ez a kudarc akkor jött, amikor a szlovák női tenisz öt top 100-játékossal büszkélkedhet, és az együttes akár a Világcsoport-győzelemre is esélyes lehetne.

Ehhez persze a legjobbaknak játszaniuk kellene. A hétvégi, hollandiai mérkőzésen azonban sem Dominika Cibulková, sem Daniela Hantuchová nem állt Matej Lipták kapitány rendelkezésére. (Lipták egyébként Cibulková személyi edzője is – ez is elég skizofrén helyzet.) Hiányzott Jana Čepelová is, de ő érthető okokból: még mindig nem gyógyult ki a tüdőgyulladásából.

Cibulková és Hantuchová azonban az egyéni felkészülést helyezte előtérbe. Ez teljesen érthető és legitim hozzáállás: a keménypályás szezon kellős közepén nem túl szívderítő salakon játszani. De hát ilyen a Fed-kupa, a házigazda a borítás megválasztásának jogát taktikai célokra is használhatja, arra is volt már példa, amikor éppen a szlovákok éltek ezzel a lehetőséggel.

A hollandok úgy számoltak, ha salakon játszanak, a szlovákok legjobbjai biztosan nem jönnek el, és ez a számításuk bevált.

Magdaléna Rybáriková nem bírta el az első számú játékos szerepével járó lelki terheket, Karolína Schmiedlová küzdőszelleme és kevés tapasztalata pedig csak egy meccs megnyerésére volt elég.

„Cibulkovát jobban szeretik külföldön, mint itthon” – állapította meg Matej Lipták egy múlt heti interjúban, pedig nem biztos, hogy erről van szó. A hazai teniszrajongó egyszerűen csak azt szeretné, ha Cibulková nemcsak egyénileg, hanem a nemzeti csapat tagjaként is sikeres volna.

Tény, hogy a világ jelenlegi 18. teniszezője eddig csak három Fed-kupa-meccset hagyott ki a 22-ből, amelyre pályafutása alatt sor került, de visszatetsző, hogy pont a legutóbbi két összecsapáson nem állt rendelkezésre (tavaly a kanadaiak, idén a hollandok ellen), és pont azután, hogy betört a világ szűkebb élvonalába.

Szurkolói szemmel nézve ez nem túl elegáns, még akkor is, ha az élsport logikája szerint érthető. Csakhogy a szurkolói gondolkodásban is van logika: Cibulková pályafutása csúcsán van, most hiányzik a legeslegjobban a nemzeti csapatnak. Ezért bocsátják meg könnyen a drukkerek a gyengébb formában lévő Hantuchová távolmaradását, s ezért „téma” Cibulková döntése.

Pozsonynak nincs rangos női tenisztornája, az egyetlen lehetőség, hogy a szlovák fővárosban a világ legjobb női teniszezőit láthassuk, a Fed-kupa volna. Például a Világcsoport, ahol a szlovák lányok – a legerősebb összeállításukban – biztosan nem vallanának szégyent.

A helyzet azonban az, hogy odáig el is kell jutni, s a hétvégi, hollandiai 4:1-es vereség után ez az út még hosszabbnak és még fáradságosabbnak ígérkezik. És sok fog múlni azon, Cibulkovának lesz-e kedve hozzá.