Cél a nemzeti jelleg megőrzése

Január elsejétől Fehér Csaba áll a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma élén. Ebből az alkalomból terveiről és a múzeum általa elképzelt fejlődési irányáról kérdeztük az új igazgatót.

Milyen célkitűzéssel kezdi meg a múzeum irányítását?

Múzeumunk feladata, hogy őrizze az intézmény sajátos nemzeti jellegét, és arra támaszkodva olyan nemzeti közösséget építsen, amely szellemében és értékrendjében magyar marad. Olyan múzeummá kell válnunk, amely fel akarja és fel tudja vállalni a nemzeti közösség kulturális képviseletét a szülőföldön és Európában. Az intézménynek meg kell felelnie a 21. századi kihívásoknak, másrészt ellensúlyoznia kell azt a globális kultúregyveleget, amely másodrangúvá degradálja a nemzeti kultúrát. Múzeumunknak egyfajta kulturális nagyköveti szerepet is be kell töltenie.

Miként képzeli el ezt a nagyköveti szerepet?

Az eddiginél szélesebb körű kapcsolatrendszer kiépítését tervezem európai múzeumokkal. Vándorkiállításokat szervezünk majd azzal a céllal, hogy bemutassuk az elmúlt 80 évet, megismertessük Európát a felvidéki kultúrával, történelmünkkel és az ebből fakadó sajátos helyzetünkkel. Szorosabbra szeretnénk fűzni a kapcsolatainkat a testvérmúzeumokkal, hogy az együttműködés ne csak kiállítások cseréjében, hanem közös kutatási munkában is megnyilvánuljon. A Nyitra megye és Veszprém megye közti szerződés alapján jó kapcsolatot alakítottunk ki a veszprémi múzeummal, és már tárgyalunk a közös kutatási lehetőségekről.

Hivatalba lépése első napjait szerkezeti átalakítással töltötte. Miért volt erre szükség?

Úgy vélem, eddig nem volt megfelelő a kommunikáció az egyes osztályok között, bizonyos információk csak megkésve vagy egyáltalán nem jutottak el a munkatársakhoz. Emiatt leegyszerűsítettem a múzeum belső felépítését; remélem, ezzel hatékonyabbá válik az információcsere. Az eddigi négy helyett két részleget alakítottam ki: összevontam a technikai és a dokumentációs osztályt, változatlanul megmaradt a társadalmi és természettudományi osztály, a nemzetiségi osztályt pedig megszüntettem. Mivel az intézmény eleve a magyar kultúra múzeuma, feleslegesnek tartottam külön ilyen osztályt is fenntartani. Összehangoltabbá akarom tenni a múzeumban folyó kutatómunkát is. Eddig ugyanis nem volt olyan komplex cél, amelyhez kötődtek volna a kutatások, ha durván akarnék fogalmazni, ki-ki azt kutatta, amihez kedve volt. Ezentúl is megvalósíthatják saját kutatásaikat is a munkatársak, de az elsőrangú a közös kutatási terület lesz.

Konkrét idei tervek?

Két fontos célom van erre az évre. Múzeumunkban olyan szellemi tudományos központot szeretnénk kialakítani, ahol összesűríthetnénk a felvidéki magyarság szellemi tőkéjét. Ennek alapját egy kutatható könyvtár alkotná, amelyet a Duna Mente Múzeumával együttműködve hoznánk létre. Másodsorban fokozott figyelmet szentelünk a látogatók becsalogatásának. Elsősorban a gyerekeket kívánjuk megszólítani. Múzeumunk mellett két éve indult az Alapy Gyula Történelmi Filmklub, amelynek nagyon jó visszhangja van az iskolások körében. Havonta találkozunk, felidézünk egy-egy történelmi eseményt, előadásokat tartunk, kirándulásokat szervezünk. Az alapiskolákkal közösen múzeumpedagógiai programot szeretnénk kidolgozni. Az idősebb generációról sem feledkezünk meg, szoros kapcsolatot akarunk fenntartani a múzeumbarátok körével, de ott is fontos a fiatalítás.

Idén milyen tárlatok lesznek?

Sok konkrétumot még nem mondhatok, mert nem láttam az előző vezetés programtervét. Az 1965-ös árvíz 40. évfordulója alkalmából készülünk egy kiállításra. Be szeretnénk vezetni A hónap tárgyának bemutatását. Egy-egy értékes darabot – festmény, régészeti lelet, néprajzi tárgy – részletes leírás kísértetében állítanánk ki. Csökkenteni akarjuk a tárlatok számát: a mennyiség nem jár automatikusan a látogatók számának növekedésével. Inkább egy-két nagyobb, emelt költségvetésű kiállítást készítünk majd, mint amilyen például a tavalyi, a kitelepítésnek és deportációnak emlékét állító Magyar Kálvária volt. Úgy látjuk, ez a látogatók számát is növelhetné. A Magyar Kálváriát három hónap alatt mintegy négyezer ember tekintette meg. Természetesen a képzőművészeti kiállításokat sem mellőzzük.

A múzeum és a könyvtár is várja, sikeres volt-e a Nádor utca 8-as szám alatti volt diákszálló épületének felújítására benyújtott közös pályázat. Ha igen, és sikerül felújítani az épületet, milyen célt szolgál majd?

Múzeumunk és a könyvtár is helyszűkével küzd. Ezen enyhítene az új ingatlan. Állandó kiállításokat tervezünk az épületbe, mégpedig a felvidéki magyar közösség történetét bemutató tárlatot, valamint egy természettudományi és egy néprajzi kiállítást. Amikor arról beszélek, hogy következetesen be akarjuk mutatni a felvidéki magyarság történetét, többen megkérdezik, nem tartunk-e támadásoktól. Remélem, tervünk megvalósításához a jövőben nem kell majd bátorság: elég lesz az akarat.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?