Bűncselekmények, névtelen áldozatok és a következmények

Tegnap volt a bűncselekmények áldozatainak napja. A törvényekben általában nem szerepel az áldozat fogalma, a jogalkotó helyette a sértett, illetve károsult kifejezést használja. A károsult a törvény szerint az a személy, akinek a bűncselekmény egészségét, vagyonát, jogát, jogos érdekét sértette vagy veszélyeztetve voltak a törvény által védett jogai vagy szabadsága.

Nincsenek pontos adatok arról, hogy hányan élnek közöttünk olyanok, akik sérelmére bűncselekményt követtek el. Sok olyan eset van – például nemi erőszak, vagy a családon belül elkövetett különböző bűncselekmények –, amikor a sértett nem tesz feljelentést, annak ellenére, hogy sokszor élete végéig nem tud szabadulni attól az érzéstől, amit a cselekmény kiváltott benne.

Hencze Mónika pszichológus szerint a bűncselekmény minden esetben traumatikus esemény, amely eltérő reakciókat válthat ki, attól függően mennyire mélyen éli át az egyén az áldozat szerepét, milyen az személyisége, érzelmi kiegyensúlyozottsága, adaptációs készsége, illetve tűrőképessége.

„Bár az emberek válaszai széles határok között mozognak, megfigyelhető egy általános viselkedési forma: az érzelmi stresszreakció. Véleményem szerint társadalmunkban az egyik gyakori bűncselekmény a nemi erőszak és a szexuális zaklatás, ami még mindig tabutémának számít. A sértett többnyire titkolni kénytelen magát a cselekményt, mivel általában a támadások áldozatait hibáztatjuk. Az áldozatok félnek attól is, hogy kinevetik amiért hagyta, hogy kihasználják. Több tanulmány számol be arról, hogy a nemi erőszak után hat hónapig mind a férfiak, mind a nők szorongást, félelmet vagy depressziót élnek át.

Nagyobb az esélye a szorongásos megbetegedések, az alkohol- vagy kábítószerfüggőség kialakulásának. Ha gyermekkorban éri a támadás (főleg szexuális bántalmazás), nagyobb a hajlam a pszichológiai megbetegedésekre“ – állítja a pszichológus. Elmondása szerint a bűncselekmények sértetteinél gyakori a depresszió és a szorongásos tünetek súlyosabb formája, az úgynevezett poszttraumatikus stresszbetegség. Tünetei sokrétűek és különböző intenzitásúak lehetnek az ember lelkivilágára.

„Megjelenhetnek a következő formákban: érdektelenség a korábbi tevékenység iránt, elidegenedés a környezettől, családtól, másoktól, a bűncselekmény (trauma) állandóan visszatérhet tolakodó, rossz emlékek formájában, alvászavarokhoz vezethet, lidércálmokat, esti szorongást válthat ki. Továbbá koncentrációs zavarokat okozhat, csökkentheti teljesítőképességünket, erősíti a negatív gondolatok uralkodását, pánikus viselkedésmintákhoz vezethet, érzelmi kiegyensúlyozatlanságot okozhat: túlizgatottság vagy lelkiismeretfurdalás formájában élhető meg – miért pont velem történt, lehet, hogy én vagyok a hibás – , csökkenti az ember önértékelését, biztonságérzetét, tétlenséghez, alkohol vagy droggfüggőséghez vezethetnek“ – sorolja a szakember.

Varga István alezredes, az Érsekújvári Vizsgálati Hivatal igazgatója munkája során sok elkövetővel és károsulttal találkozott. „A járásunkban elkövetett bűn-tettek jelentős része, mintegy 60 százalék vagyon elleni cselekmény: rablás, lopás. Tapasztalatom szerint ezek károsultjai – bár itt is sok függ a sértett pszichikumától – viszonylag haramabb túlteszik magukat a kellemetlen „élményen“, mint azok a személyek, akik erőszakos bűncselekmények áldozatává váltak“ – véli az igazgató.

A járás egyik falujában néhány hónappal ezelőtt egy huszonéves fiatalember behatolt egy egyedüléllő nyolcvanéves asszony családi házába és megerőszakolta az idős nőt, aki azóta állandó rettegésben él. Arról, hogy a bűncselekmény éjszakáján mit élt át, nemigen beszél, csak annyit mond: álmában gyakran újból átéli a borzalmakat és érzi, a tettes ismét felkeresi. Hiába mondják neki, hogy az elkövető már rács mögött van, ahonnan egyhamar nem szabadul. A asszony képtelen túltenni magát a történteken.

A másik esetben egy 14 éves kislányt rendszeresen megerőszakolta az édesapja. A lány sokáig titkolta, aztán amikor már nem bírta tovább, a történteket elmondta az édesanyja testvérének, aki azonnal feljetentést tett a rendőrségen. Az apát letartóztatták, a lány azóta is rendszeresen pszichológushoz jár. Az iskolában képtelen odafigyelni, teljesen magába fordult.

„Vannak emberek, akiknél az érzelmi stressz idővel csökken, képesek elfelejteni. Másoknál azonban a hatás hosszútávú, esetleg egész életen át maradandó nyomot hagy, lelki károsodást okoz, ilyen például a nemi erőszak). Segítséget nyújthat a pszichoterápia, melynek célja, hogy az áldozatul esett személyek képesek legyenek az átélt traumát megfelelő módon kezelni és megváltoztatni érzelmi beállítottságukat, gondolataikat, viselkedésüket“ – hansúlyozza a pszichológus, aki szerint nagyon előnyös lehet a csoportterápia is, ahol a hasonló problémákkal küszködő emberek kölcsönösen megoszthatják elményeiket és támogatást, megértést nyújthatnak egymásnak.