Bumerángként tér vissza az LNG-terminál ügye

Az önkormányzat elutasítása ellenére a beruházó nem állt el attól a szándékától, hogy Komáromban létesítsen földgáztárolót és átrakót.

Komárom

A Danube LNG európai gazdasági érdektársulás még 2014-ben indítványozta egy cseppfolyósított földgáztároló és átrakókikötő építését, ám a terminál előkészítésével és kivitelezésével kapcsolatos memorandumot az akkori képviselő-testület nem fogadta el. Két év elteltével újra terítéken az ügy.

A városi hivatal honlapján márciusban jelent meg értesítés arról, hogy zajlik az LNG-terminál (liquified natural gas – cseppfolyós földgáz) kiépítésével összefüggő környezeti hatástanulmányok (EIA) kidolgozása, és a különböző szervezetek, hivatalok, valamint a polgárok 21 napig juttathatják el észrevételeiket az elbíráló szervhez, a környezetvédelmi minisztériumba. Adódik tehát a kérdés: mit tesz, illetve mit tehet a város annak megakadályozására, hogy Komáromban, az Erzsébet-szigeten lévő ivóvízkutak közelében valósuljon meg ez a beruházás.

Újra és újra próbálkoznak

„A Danube LNG első kérvénye alapján a terminál az Erzsébet-szigettől nyugatra, városi területen épült volna fel – magyarázta Stubendek László polgármester. – Miután az akkori testület elutasította az együttműködésre vonatkozó memorandumot, a kérvényező még 2015-ben új helyszínt javasolt, az eredetitől nyugatabbra, a vasúti híd irányába. A szakbizottságok ezúttal sem javasolták a határozat elfogadását, és a testület már nem is tárgyalt róla.” Az eredeti javaslat tárgyalásakor a képviselők számos kifogással éltek, a legfőbb ellenérv az volt, hogy közel lenne az Erzsébet-szigeti ivóvíz-kutakhoz, a tartályhajók által ideszállított cseppfolyósított földgázt kamionok szállítanák el, ami nagyban megnövelné a térségben a forgalmat, és fennáll a robbanás veszélye is. Az új helyszínt – hasonló okok miatt – szintén elfogadhatatlannak tartották a szakbizottságok. „Tavasszal a környezetvédelmi minisztériumtól értesültünk róla, hogy a Danube LNG kérésére megkezdődött az EIA kidolgozása – mondta a polgármester. – A tervezet szerint a gáztartályokat közvetlenül a Dunán, egy speciális hajón helyeznék el, a kiegészítő berendezések pedig az eredeti helyszín közelében, az Erzsébet-sziget és a vasúti híd között állnának, de nem városi tulajdonban lévő területen.”

A város kifogásai

A polgármester tájékoztatása szerint a törvényileg megszabott határidőn belül a lakosoktól egyetlen hozzászólás sem érkezett, de a Járási Környezetvédelmi Hivatal, a Regionális Közegészségügyi Hivatal és a város is eljuttatta észrevételeit a környezetvédelmi minisztériumhoz. Egyebek közt azt kifogásolták, hogy a beruházás nincs összhangban a területrendezési tervvel, vizsgálatot kértek arra vonatkozóan, milyen hatással lenne a beruházás a kutakra és a talajvízre, felhívták a figyelmet a vasúti híd közelségére, a szeizmikus kockázatokra és az önkormányzat elutasító határozatára is. „Április 11-én a környezetvédelmi minisztérium tárgyalt az érintett felekkel, ahol újra elmondtuk ezeket a kifogásainkat. Szerintünk ilyen építménynek külterületen lenne a helye. Szóba került a tervezett harcsási (Komárom Vágon túli külvárosa – a szerk. megj.) kikötő is, és a Danube LNG képviselői úgy nyilatkoztak, megnézik, alkalmas-e számukra az a hely. A tárcánál ígéretet tettek, hogy a fejleményeket jegyzőkönyvbe foglalják és elküldik, de egyelőre nem kaptuk meg.”

Négy éven belül megépül

A Pravda értesülése szerint Pozsonyban és Komáromban négy éven belül LNG-terminálok épülnek, ahová egyenesen az USA-ból és Katarból érkezne a palagáz. A cseppfolyós gáz egyre népszerűbb világszerte, mert térfogata 600-szor kisebb, mint a normál állapotú gázé, ezért jóval gazdaságosabban szállítható és tárolható.