Bizonytalanság övezi a gyakorlati oktatást

A komáromi szakközépiskola nemrég megújult épületének folyosói alighanem a hosszuk miatt így, diákok nélkül különösen elhagyatottnak hatnak – noha a munka talán még intenzívebben folyik, mind rendes körülmények között. Az üres szaktanteremben Kálosi Péter éppen egy számítógép szerelését és programozását mutatja be a virtuális osztálynak, s nem panaszkodik arra, hogy ne lenne munkája, sőt, a tantestületük szerinte még többet dolgozik, mint korábban.

„Ami a legproblémásabb, s amit nem tudunk csinálni, az az, amikor kimondottan berendezéseket kell megépíteniük. A normál gyakorlatoknál, valamilyen szempontból tudjuk helyettesíteni az itteni oktatást, mert van egy Tina nevezetű szimulációs program, amellyel meg tudjuk oldani a gyakorlati oktatás egy részét. Teljesen nem, mert mindig vannak olyan manuális munkák, amelyekhez jelen kellene lenni, s közvetlenül megfigyelni fizikai jelenségeket. A méréseket viszont szintén meg tudjuk oldani ezzel a programmal” – árulja el a pedagógus. Elmondja, a tavaszi és az őszi távoktatás között az a különbség, hogy utóbbi esetben már készültek az átszervezésre. Szeptemberben a diákokat megismertették a kommunikációs csatornákkal, míg pár hónappal korábban rögtönözniük kellett.

„Őszre rájöttünk, hogy a diákok elég sokat játszanak számítógépen, amelyhez olyan programot használnak, amelyben tudnak írásban kommunikálni, de hang- és videócsatorna is tartozik hozzá” – mondja Kálosi Péter, majd kifejti, ugyan bonyolult a program konfigurációja, de ha egyszer beállítják, akkor onnantól kezdve már jól működik.

Üres műhelyek

A szakközépiskola műhelyei is megújultak a nyárra Nyitra megye támogatásának köszönhetően, ám a diákok még nem igazán használhatták a régi-új szaktantermeket. „A gépészeti tantárgyaknál a műhelyi munka az, ami teljesen kivitelezhetetlen ebben az időszakban. Más, gyakorlattal összefüggő órákat azért igyekszünk megtartani úgy, hogy a kimondottan manuális részeket elmagyarázzák és bemutatják egy videón a kollégák például egy méréstechnikai órán. A tudás java része átszivárog a gyerekekhez. Viszont a műhelyekben nincs értelme bemutatni, hogy miként fest egy esztergályozás, mert ott nagyon fontos a jelenlét” – magyarázza lapunknak Vetter János igazgató. Mint mondja, október közepén úgy gondolták, a műhelyórákat majd megnövelt óraszámban pótolják, ha visszaáll a tantermi oktatás – januártól. Ez akár az elméleti órák rovására is történhetne, ugyanis azon a téren jól halad a munka a távoktatás útján is.

„Fényt jelent az alagút végén, hogy a végzőseinknél olyan értelemben nincsenek műhelyórák, hogy új berendezéseket ismernének meg, mivel az második-harmadikban megtörténik, s negyedikben az addig megismert dolgokat hasznosítják projektórák keretén belül egy gyártási folyamatban” – boncolgatja az igazgató, aki szerint az alsóbb évfolyamnál a következő években is megoldható a hiánypótlás a tananyag átcsoportosításával.

Mekkora lesz a hiány?

Jól érezhető, hogy még nem dőlt el, mekkora lesz a diákok gyakorlati tudásának hiányossága, s hogy ezt hogyan fogják pótolni. A dilemma teljes egészében a tantermi oktatás visszaállásának időpontjától függ, illetve nyilvánvalóan az sem mindegy, hogy melyik évfolyamokról és tantárgyakról van szó – tehát még nagyon képlékeny a helyzet, amelynek rendezése összetett feladat lesz. „Vannak dolgok, amik ki fognak esni, s ez hiányozni fog nekik pár év múlva, ha ezekben a szakmákban akarnak maradni” – mondja Kálosi Péter. A gond itt is kétélű, s egyszerre vonatkozik az oktatás folytonosságára és a munkaerőpiaci kilátásokra. Az iskolában már gondolkodnak arról, hogy a végzősöknél szükség esetén valamilyen „redukciót” meg kell majd megtenniük, vagyis van rá esély, hogy fél év múlva „nem teljes értékű” érettségire fog sor kerülni. Ha a távoktatás sokáig elhúzódik, nem lehet kizárni a szünidők lerövidítését sem, hogy ilyen módon pótolják a kieső tananyagot, de a pakliban még akár az évismétlés is benne lehet.

Vetter János szerint nagyon sok múlik a következő egy-két hónapon: „Személy szerint azt gondolom, hogy ha januártól normálisan tudna működni az iskola, akkor még mindig »lenyelhető« ez az időszak. Egy négyéves tanulmányi periódusban egy öt hónapos kiesés jelentős, de még bizonyos mértékben behozható valamennyi. Ha viszont az lesz, hogy jön a harmadik, negyedik hullám, s ez az időszak elhúzódik az érettségiig, akkor vagy el kell fogadni, hogy az idei érettségizők tudása 20 %-kal kevesebb lesz, mint a régebbieké, s ezzel a munkaadóknak is számolniuk kell – vagy pedig meg kell majd ismételni ezt az évet”.

Az oktatás mellett folyamatosan oldják a korlátozások miatti egyéb problémákat is. „Nagyon fontos rendezvényünk a nyílt nap, mert hogy mi zajlik egy szakközépiskolában, azt sokkal könnyebb megmutatni, mint elmesélni. Mi is virtuális nyílt napot tartunk, december végén fog felkerülni a honlapunkra egy iskolánkban tett virtuális séta” – árulta el az igazgató.