Bemutatták a Baross Gábor Felvidéki Fejlesztési Tervet

„Konferenciánk célja, hogy a vidékfejlesztés terén egyre szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki a magyarországi és a szlovákiai szakmai szervezetek, vállalkozók között, hogy megosszuk tapasztalatainkat, új ötleteket vessünk fel és ezt a kapcsolati tőkét a lehető legszélesebb körben kiaknázzuk – mondta Horváth Csaba, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat dunaszerdahelyi irodájának vezetője. – Ez egy nagyon tág témakör, magában foglalja a mezőgazdaság, a falusi turizmus, a helyi gazdaságok, az őstermelői piacok fejlesztését és még sorolhatnám. A hazai és magyarországi előadók ezek közül számos témát érintettek.” Varga Péter bemutatta a szlovákiai magyar gazdák és vidékfejlesztési szervetek által idén júliusban létrehozott érdekképviseleti szervezetet, a Gazda Polgári Társulást. Torda Márta, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli együttműködés lehetőségeiről beszélt, Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke pedig a Baross Gábor Felvidéki Fejlesztési Tervet tárta a hallgatóság elé. „A rendszerváltás óta nem született olyan átfogó, a gazdaság valamennyi területére kiterjedő és a kitörési pontokat is megjelölő dokumentum, amely a dél-szlovákiai régió felemelkedését szolgálná. Ezt a hiányosságot pótolná a Baross Gábor Felvidéki Fejlesztési Terv” – mutatott rá Farkas Iván. A konferencia napján tartotta első munkaülését a szakmai szerkesztőbizottság, amelyben helyet kaptak az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (EGTC) igazgatói, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek képviselői, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodavezetői, a Fórum Kisebbségkutató Intézet gazdasági szakemberei, a Selye János Egyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatói és további régiófejlesztési szakemberek. „Jövő tavaszra szeretnénk kidolgozni egy komplex anyagot – mondta Farkas Iván. – Kitörési lehetőséget jelenthet egyebek mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése régiónkban, a kis családi farmok fellendítése, magyarországi példa alapján a közmunkaprogramba bevont személyek alkalmazása az agrárszférában, az önkormányzatok mellett ún. faluvállalatok létrehozása. A gépgyártás hagyományaira is lehet építeni, a már meglévő nagy nyugati autógyárakra kötődhetne egy beszállítói háttéripar.” A konferencián szó esett továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepéről a külkapcsolatok ösztönzésében, a helyi gazdaságfejlesztésről és a helyi termékek népszerűsítéséről, valamint a falusi turizmus lehetőségeiről a térségben.