Balassi-emlékkonferencia

„Ady Endre költői alkatában mintha Balassi Bálint huszadik századi reinkarnációja lenne” – állapította meg Jókai Anna a tegnapi párkányi konferenciánA szerző felvételeKőszeghy Péter, a budapesti Balassi Kiadó vezetője bevezető előadásában megcsontosodott irodalomtörténeti evidenciákat, eddig irodalmi-életrajzi tényként elfogadott sztereotípiákat döntögetett feltevésével, mely szerint Losonczi Anna ugyan létező történelmi személyiség, ám tény, hogy a költő első versciklusát 1588-89-ben, azaz tíz évvel azután állította össze, hogy Eger várában találkozott a hölggyel. Ekkor már utólagos beállítással van dolgunk, mert a versciklus egy az egyben a Szép magyar comoedia szerepcseréit és a történetben lévő fordulatokat követi. A kutató szerint a ciklusnak Choron Anna éppígy lehet a valóságosan létező alakja, ráadásul a költő és Losonczi Anna Egerben nem is találkoztak, s még viszonyt sem folytattak, mert 1578-ban, a találkozás időpontjában Losonczi Anna férjével együtt már távozott a várból. Kőszeghy szerint az 1589-es házassági ajánlat is már csak a tíz évvel utáni, a költő által gyártott mítosz eredménye. Kőszeghy figyelmeztetett: Balassi esetében is igaz, hogy van egy pozitivista irodalomtörténeti életrajz, emellett pedig létezik egy, a verseiből kikövetkeztethető biográfia, s mindezeken túl az utókor is mitizálja az életművet. Ezek a szemléletmódok sokszor kerülnek ellentmondásba egymással, vagy gerjesztik, gazdagítják egymást. Szerinte az is gyanús, ami a fennmaradt dokumentumokból, levelekből kitűnik ki: Balassi azzal a szándékkal ment Erdélybe, hogy Báthori István erdélyi fejedelem, későbbi lengyel király szolgálatába álljon. Ez nem volt éppen veszélytelen, hiszen a bécsi udvartól való elpártolás fő- és jószágvesztéssel járt, s Balassa János, az apa fia sorsáért aggódó, ám valójában a bécsi udvart megnyugtatni szándékozó levelezése ebből a szempontból csak kendőzés.

Pifkó Péter előadásában főként a Balassa család birtok- és vagyonjogi pereit boncolgatta, rámutatva a költő nagybátyjának, Balassi Andrásnak álszent és aljas húzásaira, ugyanakkor szerinte Balassinak Dobó Krisztinával történt házassága is csak puszta vagyonszerzésből köttetett.

Ujváry Gábor a Balassi-életmű utóéletét vette górcső alá, kiemelve például, hogy külföldön jelenleg az olasz irodalomtudomány foglalkozik behatóbban költészetével (lévén a Szép magyar comoedia is olasz pásztorjáték átirata), idén pedig Finnországban, finnül jelent meg verseinek gyűjteményes kötete.

Várkonyi Gábor történész Balassi lengyel kapcsolatait elemezte a korabeli Lengyelország nemzetközi politikája tükrében. Megállapította: Buda eleste után a hivatalos lengyel politika inkább keletre és északra figyelt, a Portával igyekezett többször is békét kötni. Még Zrínyi Miklós korában is illúziónak számított egy lengyel–magyar közös fellépés a török ellen. Ennek ellenére létezett egy nem hivatalos vonal is, amely lengyel segítséggel szeretett volna a töröktől megszabadulni, s ennek aktív képviselője volt Balassi Bálint is. Levelezésében például Zamojszki lengyel kancellárhoz írt felajánlkozó sorait is megtaláljuk, vagy a Kürtössy Zsigmondhoz írt toborzó levelét, amely Krakkóban kelt. Leel-Őssy Lóránt a költő pszichográfiáját tárta fel – ellentmondásos lelki alkatának váltakozó periódusait boncolgatva. Szerinte -– Kőszeghyvel ellentétben – Losonczi Annához már gyermekkorától szerelem fűzte, de ez a reneszánsz formának megfelelően plátói maradt, s erre mindkét fél vigyázott.

A modern és egyetemes alkotó

A konferencia díszvendége, Jókai Anna írónő Balassi költői modernségét, egyetemességét hangsúlyozta, megállapítva: a legszemélyesebb létproblémákkal éppúgy foglalkozik, mint a körülötte viharosan változó külvilág, a nemzeti és társadalmi gondok kihívásaival, s költészetében mindkettőre érvényes válaszokat ad. A tanácskozás után Jókai Anna dedikálta könyveit, majd a résztvevők esztergomi honismereti sétán vettek részt. A konferenciát a Párkány és Vidéke Polgári Társulás szervezte. (buch)