Az utóbbi időben kevés a magyar turista Lőcsén

Lőcse. A Szepesség, sőt Kelet-Szlovákia egyik legszebb városát az utóbbi években jóval több külföldi turista keresi fel, mint nyolc-tíz esztendővel ezelőtt. A polgármester szerint főleg lengyel, német és angol szót hallani a történelmi központban, a magyarországi látogatók száma viszont érezhetően csökkent. Miroslav Čurilla állítja, hogy a magyarok ma is kíváncsiak a „fekete városra”, és a pillanatnyi pangásért részben a nagypolitika okolható. „A két ország viszonya a kedvezménytörvény körüli huzavona miatt az utóbbi időben kissé megromlott, talán ezért merészkedik kevesebb magyar turista a Szepességbe. Sokat bánkódunk emiatt, és keressük a megoldást, hiszen Lőcse városa a magyar történelemben is fontos szerepet játszott, tárt karokkal várjuk a turistákat” – mondta lapunknak a polgármester, aki büszkén számolt be a Pál mesterről elnevezett nyári kulturális rendezvénysorozat programjairól. Ezek egyike a Jókai Mór regényében is megírt lőcsei fehér asszony történetét feldolgozó utcaszínház, amely hetente két alkalommal látható, és máris nagy sikere van a turisták körében. Augusztus közepén kisebbségi kulturális fesztivált, valamint nemzetközi kézműves-találkozót tartanak a városban, ez utóbbira öt országból, köztük Magyarországról is jelentkeztek mesteremberek. Úgy tűnik, Lőcse e téren egészséges versengést folytat a szomszédos Késmárkkal, ahol az elmúlt hétvégén zajlott hasonló találkozó. A két város ebből az alkalomból hivatalosan is „békét kötött” egymással. Jelképes pont került a 15. században kirobbant, száz évig tartó háborúskodás végére, amelynek akkor az uralkodó vetett véget, ám jogilag egészen mostanáig nem zárult le. Miroslav Čurilla szerint a „konkurens” kézműves-találkozók csak azért zajlanak két helyen, mert mindkét városban hagyományai vannak a népi mesterségek bemutatóinak. Lőcse és Késmárk vezetése a jövőben közösen szeretné fellendíteni a városok idegenforgalmát. Megtudtuk, ma már bő a választék idegen nyelvű prospektusokból és útikönyvekből, és nem okoz problémát magyarul beszélő idegenvezető biztosítása. A városi költségvetésből idén hatmillió korona jutott kultúrára, műemlékvédelemre pedig pályázatok útján akad pénz. Mivel az európai hírű Szent Jakab-templom épülete városi tulajdonban van, berendezése viszont az egyházé, csak az ingatlan karbantartását kell városi pénzből megoldani.