Az iskolák a tesztelés objektivitása miatt aggódnak

Az oktatásügyi minisztérium az elmúlt tanévben vezette be kísérleti jelleggel a kilencedikes tanulók tudásszintjének felmérésére szolgáló monitortesztet. A František Tóth oktatásügyi államtitkár nevével fémjelzett Monitor célja, hogy néhány éven belül átvegye a középiskolai felvételi vizsgák helyét, egyben objektív összehasonlítási alapként szolgáljon az egyes alapiskolákban folyó oktatás színvonalát illetően.

MILYEN NYELVEN ĺR TESZTET A MAGYAR JELENTKEZŐ?

Az augusztus folyamán napvilágot látott minisztériumi javaslat szerint 2006-ban a diákok már a Monitor-teszteredmények alapján kerülnének be az egyes középiskolákba. Az idei tanévben a középiskolák a felvételiztetés során már részben figyelembe vehetnék a monitor eredményeit, erre azonban egyelőre nem kötelezhetők. Azt még nem tudni, hogy a Monitor 2004-et valamennyi kilencedikes megírja-e, vagy csak a gimnáziumba jelentkezők, mint ahogyan az az elmúlt tanévben történt. A didaktikus formájú teszt két tantárgyat ölel fel, az anyanyelvet és a matematikát. A tervezetből azonban nem derül ki, hogy a magyar alapiskolát látogató, de szlovák középiskolába jelentkező diákok szintén anyanyelvből írhatják-e majd a tesztet.

MEGSZŰNIK A FELVÉTELI, DE PONTKÜSZÖB LEHET

A javaslat kidolgozói szerint 2004-ben olyan törvénymódosításokat kell eszközölni, amelyek alapján lehetővé válik, hogy a Monitor 2005 eredményei már szerves részét képezzék a középiskolai felvételi rendszernek, mégpedig legalább 50 százalékos arányban. Ebből következik, hogy a monitorteszt megírása már valamennyi kilencedikes számára kötelező lesz. A 2005/2006-os tanévben pedig teljesen megszűnik a felvételi vizsga – csupán a tehetségvizsgák maradnak – , és a végzős diákok a teszteredményeik alapján iratkoznak be az egyes középiskolákba. Bár a tervezet nem fejti ki részletesen, mégis feltételezhető, hogy a középiskolák előre megszabhatnak majd egy minimális pontküszöböt, amelyet az intézményükben továbbtanulni kívánó diákoknak a Monitor során el kell érniük.

MENNYIRE LEHET OBJEKTĺV A MONITOR-RENDSZER?

Néhány közép-, illetve alapiskola-igazgatót arról kérdeztünk, mi a véleményük a minisztérium javaslatáról. Andruskó Éva, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola igazgatóhelyettesének nincsenek egyértelműen pozitív tapasztalatai a tavalyi Monitorral kapcsolatban. „Az egyik hiányosság technikai jellegű, ami kis odafigyeléssel kiküszöbölhető – mondta. – Az történt ugyanis, hogy a matematikatesztet szlovák nyelven kaptuk meg, és mivel csak a teszt megírása előtti nap délutánján nyitottuk fel a borítékot, reggelre alig tudtuk beszerezni a magyar nyelvű változatot. Ennek kapcsán azonban rá kellett jönnünk arra is, hogy más iskolákban már jóval korábban felnyitották a borítékokat. Amikor ugyanis felfedeztük a hibát, és néhány kollégánál érdeklődtünk, hogy náluk minden rendben van-e, azt kellett tapasztalnunk, hogy ők már postázásuk napján megnézték a teszteket. A típusfeladatokat látva pedig a tanár akár előre begyakoroltathatta a diákokkal a várható példákat. Ha ez a továbbiakban is előfordul, hátrányos helyzetbe kerülnek azon iskolák diákjai, ahol becsületesebben állnak hozzá a teszt megíratásához. Ha a Monitor eredménye lesz a középiskolai felvételi egyedüli kritériuma, akkor az illetékeseknek meg kell találniuk annak a módját, hogy kiszűrje ezeket a gyenge pontokat.”

Ugyancsak az objektivitás kérdését vetette fel Varga Lajos, a búcsi Katona Mihály Alapiskola igazgatója, hiszen minden iskolába nem lehet ellenőröket küldeni, és bizonyára nem is ez a törvényalkotók célja. Vetter János, a komáromi Ipari Középiskola igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy a Monitor eredményeit részben már az idei tanévben beszámítják a felvételi során. Erről időben tájékoztatják majd az alapiskolák nevelési tanácsadóit. „Eddig a tanulmányi átlag alapján felvételi nélkül is bejuthattak iskolánkba a legjobb diákok, most ez kiegészülhet a Monitorral” – mondta. Vetter János úgy véli, hogy az emberi tényező nem zárható ki teljesen, ám ő úgy tudja, egy külső megfigyelő garantálja majd a tesztek tisztaságát. Hozzátette: maga a tanulmányi átlag sem tekinthető teljesen objektív mércének, hiszen az egyes alapiskolák között komoly eltérések mutatkozhatnak. „Az új rendszert egyébként elfogadhatónak tartom. A középiskolák zöme azt szeretné, ha az egyetemek a felvételik során figyelembe vennék, és objektívnek tartanák a középiskolákon elért eredményeiket. Ezért szerintem a középiskoláknak sem szabad eleve bizalmatlanoknak lenniük az alapiskolákkal szemben” – tette hozzá.