Az EU-csatlakozás nyertesei: a két Komárom

A több mint egy évtizede útjára indított beszélgetéssorozat komáromi állomását Vladimír Šucha, az Európai Bizottság szlovákiai delegációjának vezetője nyitotta meg. A magyarul zajló beszélgetés résztvevői Vasi Emma, a Rába-Duna-Vág Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás igazgatója, valamint Keszegh Béla komáromi polgármester voltak.

Az összenövő város

A beszélgetés kiindulópontját a két Komáromban zajló mindennapi élet adta. Keszegh Béla e téren az uniós csatlakozás nyertesének nevezte a két várost. Úgy látja, a schengeni csatlakozás „kinyitotta azt a természetes teret“, amelyben a régió korábban is fontos szerepet töltött be, ám ez aztán hosszú ideig nem érvényesült. Az EU-s integrációval azonban egyszeriben előnnyé vált a városok fekvése, hiszen a határon átnyúló együttműködés alapelve az, hogy természetes partnert kell keresni a másik oldalon. Manapság az is előny, hogy a két város különböző módokon fejlődött. A polgármester emlékeztetett, a nagyobb, történeti rész az északi oldalon található, míg a déli Komárom gazdaságilag tart előrébb. Kifejtette, a fejlesztéseknél a két önkormányzat számára az is szempontnak számít, hogy mi az, amivel a másik város rendelkezik.

„Az egészségügy átjárhatósága lehet egy óriási kitörési pont”

– hangsúlyozta, ugyanis szerinte értelmetlen egymástól pár kilométerre levő kórházakat fejleszteni. Nyugat-Európában sok példa van arra, hogy a határok ilyen módon is átjárhatóak, s ennek mintájára a kórházi szolgáltatásokat is össze lehetne kötni. Dél-Komáromból például nem kéne a páciensnek a megyeszékhelyre, Tatabányára menni, hanem egyszerűen „átjöhet” a szlovákiai oldalra, ahol éppen fejlődési pályára állt a kórház. További példaként említette később, hogy elképzelhető, Dél-Komárom kézilabda csapata a jövőben a komáromi sportcsarnokban fogja lejátszani a bajnoki mérkőzéseit. A szlovákiai létesítmény erre minden további nélkül alkalmas, míg a magyarországi csarnoknak nincsenek ilyen adottságai.

Kétnyelvűség

Felmerült a régiót meghatározó magyar-szlovák nyelvi dimenzió is. Vasi Emma szerint jó lenne, ha akár a magyarországi oldalon is oktatnák a szlovák nyelvet, majd hozzátette, ez kölcsönösen működhetne, illetve vonatkozhatna Szlovákia más határ menti régióira is.

„Nekünk, akik beszélik mind a két nyelvet, sokkal nagyobb piacon tudunk érvényesülni. Nemcsak Szlovákia és ezáltal Csehország területén is, ami már egy 15 milliós piac, hanem ha hozzávesszük Magyarországot és még a külhoni magyarokat, akkor már 30 milliós piacon tudnánk érvényesülni csak ezzel a két nyelvvel”

– fejtette ki. Konkrét példaként hozta fel, hogy tud olyan magyarországi családról, amelyben azért íratták észak-komáromi iskolába a gyermeküket, hogy az megtanulja a szlovák nyelvet.

„Legjobb lenne egy teljesen európai megoldás. Amíg a politika ebbe belerondít, addig ebből baj van. Amint kivonul, s kulturális, gazdasági és más szempontok lesznek a fontosak, akkor ez elkezd természetes életet élni” – fűzte hozzá a témához Keszegh.

Források

A finanszírozás kapcsán Vasi Emma kitért a szervezetük által menedzselt Kisprojekt Alapra is, amely a maga nemében úttörő vállalkozás, mivel nem állami szerv végezte a pályázatok kezelését és kiértékelését. A társulás számára egy kisebb összeget, hat millió eurót különítettek el, amelyre 2018 óta óta 450 pályázat érkezett be, s végül 130-at tudtak támogatni. Különös figyelemben részesítették azokat a projekteket, amelyek a természeti környezetre és a kultúrára, valamint a közintézmények és állampolgárok közti együttműködésre vonatkoztak. E téren az élelmiszeripari fejlesztések támogatása volt az egyik prioritás. Ebben a szektorban például öt vállalkozó bővíthette az eszközparkját, s így végül új munkahelyeket is létre tudtak hozni. A társulásukhoz a Duna által „felfűzött” három-három szlovák és magyar megyéből, valamint Budapestről érkezhettek pályázatok.

A jövő

Szóba került az is, hogy a hasonló fejlesztések voltaképpen mennyire hoznak létre fennmaradó és fenntartható folyamatokat. Vasi Emma úgy látja, egyre hatékonyabb a EU-s források felhasználása. Számos jó példát sorolt a környékről, ilyenek a Komáromból Gúta, valamint Párkány irányába futó kerékpárutak, a Martosi Rendezvényliget, ill. Izsa és Almásfüzitő együttműködése a római kori emlékek bemutatása terén. A jövőben olyan tevékenységeket fognak támogatni, amelyek mind a hat Duna menti megyét érintik a környezet- és klímavédelem, vízgazdálkodás, turizmusfejlesztés terén. Utóbbi esetében hangsúlyozta: míg a Duna bal partján élők a Balatont, addig a másik oldalon lakók a Magas-Tátrát kereshetik fel ahelyett, hogy távolabbi vidékekre utaznának.

Keszegh Béla ezzel kapcsolatban elmondta, nagyon örülne, ha az oktatásügybe csatornáznának több EU-s forrást:

„Egy képzetten felnövekvő generáció szinte az összes problémára választ tudna adni: klímavédelemre, tudatos hulladékgazdálkodásra, közlekedésre, toleranciára, egymás megértésére és a kölcsönös tiszteletre. Azt látjuk, hogy akiben ez időben nem alakult ki, abban később már nagyon nehezen fog”.