Ha valaki, mondjuk Aachenben, valami megfoghatatlan vágytól vezérelve úgy döntene, hogy meglátogatja a domicai cseppkőbarlangot, így ismeretlenül is ajánlom, kösse fel a gatyáját, mert vállalkozása felér azzal, amikor Willy Fogg 80 nap alatt szándékozott megkerülni a Földet.
Az elfeledett Domica és a felkapott Aggtelek közt
Érdekes módon Aggteleken, a Baradla barlang környékén 2003 nyarának utolsó péntek délutánján is emberek mozgolódtak, mégpedig tömegesen. A Nemzeti Park igazgatóságán, Jósvafőn hivatalnokok ültek az irodáikban, így értékelhető információkhoz juthattunk mind a közös Világörökségről, mind pedig a két szomszédos nemzeti parkról is.
Tolnay Zsuzsa, az Aggteleki Nemzeti Park ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezetője elmondta, a nemzeti park vezetősége kiemelten fontosnak tartja a most felnövekvő korosztályok természet- és környezetvédelemre való nevelését. Ennek érdekében nemcsak a szakkörökön és a nyílt napokon keresztül ismertetik meg a gyerekeket a nemzeti parkban folyó tevékenységgel, hanem a tágabb térség érdeklődő pedagógusaival is napi kapcsolatot tartanak fenn azért, hogy a Gömöri karszt magyarországi oldalán a természet megvédése ne csupán írott malaszt maradjon, hanem a mindennapok természetes tevékenységévé váljék. Tolnay Zsuzsa elmondta azt is, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak fenn Liptószentmiklóssal, ahol a többi között a domicai barlang felügyeleti igazgatósága is található, amit csak azért tart furcsának, mert a barlangrendszer körül bármikor keletkezhetnek megoldandó problémák, amelyeket száz kilométeres távolságból szinte lehetetlen megoldani. Véleménye szerint éppen ez a kívülállóság lehet az egyik okozója annak, hogy a szlovákiai oldal egyrészt elhanyagoltabbnak tűnik, mint Aggtelek, vagy Jósvafő, másrészt pedig ez a távirányítás rányomja a bélyegét a látogatottságra is. Míg a Baradla barlangrendszer magyarországi részét évente mintegy száznyolcvanezer turista látogatja, addig a szlovákiai részt ennek nem egészen az egytizede, éves átlagban 15-16 ezer látogató. Ennek okai vélhetően a kialakított környezeti feltételekben keresendők, hiszen míg Aggteleken és Jósvafőn egyszerre több mint 500 embernek tudnak tisztességes szállást biztosítani, addig a szlovák oldalon Kecsőben nem hivatalosan tíznek, Domicán, ha üzemelnek a turistaszállók, mindössze hatvan látogatónak. Emellett a magyar oldalon mindkét településen magas színvonalon működik a falusi vendéglátás, míg a szlovák oldalon a gyakorlatban egyáltalán nem.
Gruber Péter, az aggteleki barlangrendszer üzemvezetője úgy vélekedik, hogy a két ország idevonatkozó kapcsolata többszintű, hiszen tudni kell, hogy Trianonban csak a határt jelölték meg, a vérségi, a rokoni és a baráti kapcsolatok továbbra is fennmaradtak, s ide sorolhatók már a szakmai kapcsolatok is, hiszen a barlangrendszer üzemeltetését erősen befolyásolják a határ két oldalán tevékenykedő szakemberek rendszeres találkozói. Ugyanígy nem elhanyagolható a szomszédos települések, vagy a kistérségi önkormányzatok együttműködése sem, hiszen a tájegység minden településének érdeke az, hogy együtt pályázzanak akár a költségvetési, akár az alapítványi, vagy az uniós pénzekre. Mindemellett a két nemzeti park között is szoros kapcsolat alakult ki, különösen a természetvédelem területén, mivel Magyarországon erről korábban alkottak törvényt és a szlovák fél érdeklődött mind a törvény alkalmazása, mind pedig a gyakorlati kérdések megvalósítása iránt. Közös tervezeteket dolgoztak ki a ragadozó madarak megfigyelésére, az egyes állatfajok mozgásának feltérképezésére, majd rendszeres egyeztetésre. Gruber Péter szerint legmagasabb szinten a barlangászati és hidrológiai témákban folyik az együttműködés, melynek eredményei ma már egyáltalán nem elhanyagolható adatbázisban mérhetők. Jelenleg a Gömör-Tornai Karsztban több mint ezer barlangot tartanak nyilván, a következő együttműködési lehetőséget abban látják, hogy közös feltárási táborokat szerveznek, s összehangolják a két oldal kutatásainak és feltárásainak menetrendjét. A szlovákiai barlangászok rendszeresen részt vesznek mind az aggteleki barlangásztáborban, mind pedig a barlangversenyeken.
Aggtelek az érdeklődés középpontjában vanKönözsi István felvételei Szentgyörgyi Péter, az Aggteleki Nemzeti Park gazdasági igazgatója úgy vélekedett, hogy a Gömör-Tornai Karszt barlangrendszerét be kell vinni az európai köztudatba úgy részét is, mint a világörökség, s úgy is, mint turisztikai lehetőséget. Az, ami egy-két évtizeddel ezelőtt megfelelt az idejárók igényének vagy igénytelenségének, ma már a belföldi turisták számára is kevés. Az, hogy Aggtelek eldugott helyen van, egyrészt relatív, másrészt még előnyévé is válhat, különösen, ha sikerül megőrizni a táj, a teljes környezet érintetlenségét. Ebből adódóan a nemzeti park igazgatóságának két alapfeladata van, mégpedig a természeti környezet védelme és a két település infrastruktúrájának a teljes körű kiépítése. A legbonyolultabb problémát a most folyamatban lévő szennyvízcsatorna kiépítése jelenti, hiszen a szennyvíz befogadóhelyének a kijelölése itt a karszton, a nemzeti park területén hálátlan feladatot jelent, megvalósítását viszont nem lehet és nem szabad elodázni. A jelenlegi legnagyobb beruházásuk a Phare program keretében történik, ez a vöröstói barlangbejárat fogadóépületének átépítése, ahol a közép túraszakasz kezdődik. A több mint 3 millió eurós beruházás keretében a fogadó épület mellett parkolót építenek, s felújítják a teljes túraszakasz járdarendszerét és elektromos berendezéseit is. A gazdasági igazgató szerint a térséget illető fejlesztések és közös beruházások furcsa módon jobban működtek a rendszerváltozás előtt, mivel a Mečiar-kormány idején a kapcsolatok elhidegültek, s csak nagyon lassan vesznek új lendületet. Mostanában újra szóba került a térségre vonatkozó közös tervezetek megalkotásának a lehetősége, de a gyakorlati megvalósítás még várat magára, holott mind a térségben található értékeket, mind pedig a megmutatkozást hátráltató hiányosságokat együtt kellene felmutatni Európának. Mindemellett azt is el kell mondani, hogy az uniós pályázaton elnyert pénzek csak nagyon lassan csordogálnak a kivitelezőhöz, tehát arra is fel kell készülni egy esetleges közös tervezet megvalósítása idején, hogy nem várt problémák bukkannak fel, s ezeket a problémákat is együttesen kell megoldani.
Szentgyörgyi Péter elmondta azt is, hogy a nemzeti park területén jelenleg a vöröstói munkálatokon kívül három nagyobb beruházáson dolgoznak, mintegy 200 millió forint összértékben.
A kíváncsiság még aznap estefelé visszavitt Domicára, ahol a délutáni kietlenség helyszínén üdítőleg hatott egy fekete-fehér macska látványa.
Kecső község polgármestere, Lőrincz Gyula úgy véli, hogy a barlang körüli bonyodalmak lassan oldódnak, s remény mutatkozik arra, hogy néhány éven belül Domica is megmutathatja magát a világnak. Ahhoz viszont, hogy a mutatkozó lehetőségek ne maradjanak meg a vágyak szintjén, közelednie kellene az állam és az önkormányzat érdekeinek, különös tekintettel arra, hogy a nemzeti parkká való nyilvánítás a község közigazgatási területén teljesen új helyzetet teremtett. Míg korábban az erdő ellátta téli tüzelővel a falu lakosságát, most ezt csak törvényszegés árán tehetik meg. Kecsőnek elfogadott projektuma van a földgáz bevezetésére, s jó lenne, ha a kérdésben döntésre jogosultak figyelembe vennék a kecsőiek kérését, különös tekintettel arra, hogy a domicai barlang bejárata is e község közigazgatási területén található.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.