Az árkot is megadóztatják

Tulajdonomban van egy fákkal övezett árok, amely az erdei víz levezetésére szolgál. Manapság úgy gondolják, ha van olyan földed, amiből ugyan nincs neked hasznod, akkor is fizess érte. Hiába írtam levelet az önkormányzatnak, hogy legalább kisebb adót vessenek ki rá, azt felelték: a városban senki nem kapott adókedvezményt a 70 éves nyugdíjasokon kívül, én se kapok. Ez a föld nem termő (ostatná plocha), de a város besorolta abba a kategóriába, amelybe a beépített terület tartozik. Nincs rá dotáció sem, haszon sincs belőle, ám fizetni kell. Mi a megoldás?

Jelige: Rozsnyói ingatlanadó

Az ingatlanadó a legfontosabb helyi adófajta, amely teljes mértékben a városok, illetve községek költségvetésének bevétele. Az ingatlanadó fizetésének feltételeit az 582/2004 T.t. számú a helyi adókról szóló törvény, illetve az ezen előírás értelmében, a városok, községek által kiadott általános érvényű rendeletek szabályozzák. Az ingatlanadónak három alapvető fajtája van: a földterületek után fizetendő adó, az épületek után, illetve a lakások után fizetendő adó. A földterületek esetében a fent megnevezett törvény értelmében a tulajdonos köteles adót fizetni az önkormányzatnak minden olyan földterület után, amely szántóföldnek, gyümölcsösnek, kertnek, beépített területnek, építkezési területnek, gazdaságilag kihasznált erdőnek, vízfelületnek vagy egyéb területnek minősül, és amely az adott város vagy község kataszteri területébe tartozik. Kivételt képeznek azok a területek, amelyeken az adóköteles épületek vagy közutak találhatóak. Azt, hogy az egyes földterületek milyen jelleggel, kultúrával bírnak, és hogy a város beépített területéhez tartoznak-e vagy külterületnek minősülnek, a telekkönyvi hivatal aktuális nyilvántartása határozza meg, amely a tulajdoni lapról olvasható le. Ez a besorolás az adó magasságának szempontjából lényeges. Az adóalapot ugyanis az adott földterületnek a nevezett törvény mellékletében meghatározott értéke alkotja (kivéve az erdőket és a vízfelületeket) és ez az érték pedig a terület kultúrájától függően változik. A törvényben meghatározott egységes adókulcs az adólap 0,25%-a. Az egyes városoknak, községeknek azonban jogukban áll általános érvényű rendelettel, tekintettel a helyi körülményekre ezt az adókulcsot megemelni vagy éppen csökkenteni. Az ingatlanadó fizetési kötelezettsége nem vonatkozik azokra az ingatlanokra, amelyek a községek, városok tulajdonában vannak. A törvény 17. paragrafusa értelmében az adókezelőnek joga van általános érvényű rendeletben meghatároznia, hogy milyen további ingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adófizetés alól teljes mértékben vagy részlegesen. A törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyekben lehetőség van erre a megoldásra. Például amennyiben az ingatlan olyan jogi személy tulajdonában van, amely nem haszonorientált tevékenységet végez; olyan ingatlanok esetében, amelyek 62 évnél idősebb személy tulajdonában vannak, de ezt a korhatárt a városnak jogában van felemelni; olyan területekre vonatkozóan, ahol tőzegtelep, mocsár, liget vagy széltörő hatású erdősáv található ( §17, 2.b bekezdés c pont) stb. Amennyiben a város nem él a törvény adta lehetőséggel, és a vonatkozó általános érvényű rendelet nem tartalmazza, hogy az adott esetben nincs adófizetési kötelezettség, akkor nincs lehetőség kérni az adó elengedését vagy csökkentését. Ebben az esetben az lehet a megoldás, ha a képviselő-testület módosítja a vonatkozó rendeletet úgy, hogy a felmentés vonatkozzon a szóban forgó területekre is. A városnak arra nincs joga, hogy a terület kultúráját önkényesen megváltoztassa, erre vonatkozólag mindig az a mérvadó, ami a telekkönyvi hivatal nyilvántartásában szerepel.

Gulyás Éva ügyvéd