Legyetek jók, ha tudtok!

Senki sem elég rossz ahhoz, hogy Jézus ne beszéljen vele, hogy elutasítsa.

Az ördög mint teológus jelenik meg. A teológus az, aki Istenről beszél. Az ördög most Jézusnak beszél Istenről. Megkísérti Jézust, ő pedig helytáll. Nem hisztizik, hanem racionális marad. Megmutatja, hogy ismeri az igazságot Istenről, ezért nem kell semmit bizonygatnia, mint a Gonosznak. Ez a különbség kettejük között.

A különbség Jézus és az ördög között az igazság. Az ördögnek is vannak ismeretei Istenről, Isten is ismeri őt, és nem szűnik meg szeretni őt, még akkor sem, ha ellene van. Az ördög, akárcsak az ember, Isten szeretete miatt létezik. Hozzá hasonlóan anya és apa is szereti azokat a gyerekeket is, akik nem mindig hoznak helyes döntéseket. Ha Isten nem szeretné a Gonoszt, akkor nem lenne szabad. Isten önzetlenül szeret. Ha nem így lenne, akkor nem lenne mindenható. Isten mindenhatósága abban nyilvánul meg, hogy tiszteletben tartja az általa teremtettek szabadságát.

Miért áll szóba Jézus az ördöggel? Mert ő az Atyja Fia. Mert szabad. A szabadság megnyilvánulása a tisztelet és a felelősség. Mi az életben nemcsak magunkért, hanem másokért is felelősséggel tartozunk – beleértve azokat is, akik nem olyanok, mint mi.

A gettók korában, amikor elszigeteljük magunkat mindazoktól, akik mások, és amikor másokat is elszigetelünk a másságuk miatt, fontos, hogy emlékezzünk Isten cselekedeteire. Ő nem gettóban él, és nem akarja, hogy mi abban éljünk. Mások mássága kihívás számunkra, és a mi másságunk is kihívás mások számára. Kölcsönösen inspirálhatjuk egymást arra, hogy jót tegyünk. De arra is, hogy rosszat tegyünk. Jézus vagy az ördög útján indulhatunk el. Naponta kell ilyen döntést hoznunk.

Amíg szembeszállunk a Gonosszal, aki megkísért minket, addig nem hiábavaló az életünk.

Ne ítélkezzünk, hanem próbáljuk meg azt tenni, amit Isten tesz! Ő elfogad és inspirál minket. Meg akar minket érteni. Amikor azt mondjuk valakinek: „Rossz vagy”, az olyan, mintha az ördög elé állítanánk, mondván: „Tessék, a tiéd”.

Legyünk jók, hogy másokat is jóra inspirálhassunk! Egyszer egy idős hölgy így kezdte a gyónását: „Nem öltem meg senkit”. Mosolyogtam rajta, aztán évekkel később megértettem őt. A fizikai halálnál van rosszabb: a társadalmi halál. A halál, amikor szavakkal ölünk.

Nem ölök meg senkit – milyen értelmes elhatározás nagyböjt idejére! Isten emberré lett, hogy megmentsen minket. Nem azért, hogy elpusztítson. Nekünk is az a feladatunk, hogy megmentsük egymást, hogy felfedezzünk magunkban egy új és jobb embert. 

A szerző a Plus 7 dní munkatársa