„Az a legfontosabb cél, hogy az érték itt maradjon”

A nyolcvankilences rendszerváltás után a Bódva menti falvak polgárai bízni kezdtek abban, hogy Szepsi újra járási székhely lesz, de nem így történt. A fordulat utáni egy évtized szinte úgy szaladt el, hogy a fejlesztések alappilléreit nem mindenütt sikerült lerakni. Zachariáš Istvánt, Szepsi polgármesterét azért kerestük fel, hogy az okokról és az előrelépés érdekében tett erőfeszítéseikről kérdezzük.

Vajon egy jobb időszak hajnalán van-e már Szepsi?

Tény, hogy a járási székhely megszüntetésének keserű levét Szepsi itta meg. Miután a döntéshozatal Kassára került, a környéken néhány falu fejlesztésére is többet adtak, mint Szepsi támogatására. Ennek az ideológiai és stratégiai okai ma már jól ismertek, és szerencsére a szocializmussal együtt a múlt süllyesztőjébe vesztek. Tény az is, hogy a rendszerváltás után szerettük volna, hogy Szepsi újra járási székhely legyen, de Szlovákia új közigazgatási rendszerének kialakítása során végül mégis elvetették kérésünket.

Mert bizonyos körök attól féltek, hogy egy magyar többségű járás jön létre?

Biztosan voltak, akik ilyen szempontból is mérlegeltek, de ennek a régiónak valós arculatát árnyalni esetleg lehet, de erőszakosan megváltoztatni aligha. Ám hiszem, hogy egy jobb időszak hajnalán vagyunk, és az egész Bódva-völgyi mikrorégió is. Városunk távlati fejlesztési terve, melyet a képviselő-testületünk a múlt héten hagyott jóvá, összhangban van a megyei operációs tervvel és a nemzeti fejlesztési tervvel is, tehát szervesen épül ebbe a rendszerbe. Mindez pedig azért fontos, mert így ezek finanszírozására az állami alapokból és az európai uniós pénzforrásokból is joggal számíthatunk. Szepsi most már fokozatosan erősödni kezd. Örülünk annak, hogy a járási körzeti hivatalnak a belügyekkel foglalkozó része már nálunk van. Rövid időn belül ide kerül a vállalkozásfejlesztési osztály is. Megelégedéssel nyugtázhatom azt is, hogy már működik Szepsiben a járási munka-, szociális és családügyi hivatal kihelyezett részlege is.

Mindez nyilván azért jó, mert a környező falvak polgárainak nem kell Kassára utazniuk, hanem itt intézhetik az ügyeiket. Érdekelne az is, hogy alakulóban van-e valamilyen nagyobb térségi összefogás kialakítása?

Igen. A környező falvak polgármestereivel a Bódva-völgyi Szövetség mellett egy régiófejlesztési ügynökséget is létrehoztunk, melynek szakemberei sokat segítenek a projektok írásában. Elmondhatom azt is, hogy közös erőforrásból működtetjük az építkezési engedélyek, valamint a környezetvédelmi törvényből adódó intézkedések végzésével foglalkozó hivatalt, most pedig arról tárgyalunk, hogy a térségünk községi hivatalai és az iskolák számára közösen alkalmaznánk bérelszámolót. Ezeknek a lépéseknek a megtételénél az vezérel, hogy a rendelkezésünkre álló javakkal úgy sáfárkodjunk, hogy ebből minél több jusson a régiófejlesztésre.

Milyen alapfilozófiára építik a régiófejlesztési elképzeléseiket?

A fő szempont térségünk értékeinek a megőrzése, ezek felmutatása, valamint ezekre építve olyan aktivitások elkezdése, amelyek biztosítják a megélhetést és a fejlődést. Rendkívül fontosnak tartjuk az információáramlás korszerű feltételeinek biztosítását. Ennek érdekében március végén a Szepsi-hegyen egy adóállomás építését kezdjük meg. Az a célunk, hogy mikrohullámon közvetítsük a környék falvaiba a regionális tévéadásainkat, továbbá más tévécsatornák adásait. És ami talán még ezeknél is fontosabb: e rendszeren belül az internetcsatlakoztatást is szeretnénk eljuttatni minden családba. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az értékeinket csak akkor tudjuk jól kamatoztatni, ha nem zárkózunk be, ha az információkat befogadjuk, feldolgozzuk, és élni tudunk velük.

Említette, hogy vállalkozásfejlesztési irodát is működtetnek. Erre nyilván a kezdő vállalkozóknak van a legnagyobb szükségük. Van-e más módjuk is arra, hogy a tőkét ide csalogassák? Mit tudnak felajánlani a befektetőknek?

A terület kiválasztása már megtörtént. Egy ipari parkot kívánunk kiépíteni 65 hektáron. A város ehhez az infrastruktúrát biztosítja. Tervbe vettük az ötvenes főútra való csatlakoztatást. Azt szeretnénk, ha az ipari zónába a várost megkerülve lehetne eljutni.

A Bódva-völgye alapvetően mezőgazdasági jellegű vidék. Mit várnak az agrárium területén?

Végre azt kellene elérnünk, hogy a mezőgazdasági termékek ne nyersanyagként kerüljenek ki innen, ami azt jelenti, hogy feldolgozó kisüzemek rendszerét kellene kiépítenünk. Az a cél, hogy az érték a régióban maradjon, minket gazdagítson. Ezen belül is nagyon fontos, hogy a természetes egységet alkotó területek agrárszakemberei májustól végre zavartalanul működhetnek együtt. Mert milyen anomália volt, hogy a tornaújfalusi mezőgazdasági szövetkezetből kénytelenek voltak a közel száz kilométerre levő Nagymihályba hordani a tejet, és a hozzájuk csak két kilométernyire levő magyarországi Hídvégardón azért zárták be a tejüzemet, mert nem volt elég alapanyaguk.

Szepsit érinti a „Tokaji borút” is, ami innen fordul észak felé...

A borok királyához városunkat két fontos történelmi tény is köti: egykori földink, Szepsi Laczkó Máté volt az, aki 1631-ben, Erdőbényén először készített tokaji aszút. Az is tény, hogy amikor a borkereskedőkre Kassán igen nagy vámot vetettek ki, úgy döntöttek, hogy akkor inkább Szepsin keresztül bonyolítják le szállításaikat, illetve a borok tárolását. Megtehették, mert a város alatt 2-3 emeletes pincerendszer húzódott, ezek annak idején Mátyás király fegyverhordozóinak raktárai voltak.

Megmaradtak ezek a pincék?

Csak részben. Sok helyen beomlottak, persze a helyreállításuk nem lehetetlen, csak igen sok pénzbe kerülne, és a vagyonjogi kérdéseket is rendezni kellene. Mi ezért úgy döntöttünk, hogy egyelőre a kultúrház alatti pincerendszert hozzuk rendbe, ahol bormúzeumot akarunk nyitni.

Gondolom, ez már része az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos terveiknek...

Pontosan. Tudjuk, hogy Szepsi nem rendelkezik sok látványossággal, de a közeli környék annál inkább, s a városban a szálláslehetőségekkel, a szolgáltatásokkal mi nagyon jó hátteret tudunk biztosítani. 2015-ig átépíteni és bővíteni akarjuk a szállodánkat, a kultúrházunkat, de ugyanígy a sportolási lehetőségeket is gyarapítani fogjuk, a Bódva felső folyásánál pedig két víztárolót is építünk. Ezek üdülési célokat is szolgálnak majd, valamint azt, hogy nyáron, amikor szárazság van, ne apadjon ki a városunkon keresztül folyó Bódva vize.

További célunk, hogy a Gömör-tornai Karsztot, Európa egyik legszebb természeti egységét úgy őrizzük meg, hogy a turizmusból az itteni emberek meg tudjanak élni. Tornalja, Rozsnyó, Almás, Szepsi, Mecenzéf a Karszt Eurorégiónak a létrehozója. Magyarországon a Galyaság Településszövetség a partnerünk, valamint az Észak-magyarországi Fejlesztési Ügynökség, a NORDA. Szeretnénk, ha a karszton az olyan régi mesterségek, mint a méhészet vagy a kézművességek különböző tájjellegű változatai újraélednének és a turizmust szolgálnák. Dolgozunk a Bebek pénzügyi alap létrehozásán, a karszt értékeinek regiszterén, információs rendszer kiépítésén – és még rengeteg tervünk van, hogy boldogulni tudjunk a szülőföldünkön, s az értékeinkkel másokat is megismertessünk.