Amivel nem sokan foglalkoznak

Seres János és Bitter Ákos a gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában tanulták ki a cserépkályha- és kandallókészítő szakot. János az édesapja tanácsát megfogadva olyan szakmát szeretett volna választani, amivel kevesen foglalkoznak, így esett a választása erre a szakra. Ákos egy évvel később már az ő elbeszélései alapján döntött úgy, hogy követi példáját. János már a tanulmányai ideje alatt elkezdte a megszerzett tudást a gyakorlatban kipróbálni, otthon és az ismerősei kérésére készített néhány tűzhelyet, majd azóta, hogy Ákos 2019-ben befejezte tanulmányait, együtt dolgoznak.

Különféle tűzhelyek

Elmondásuk alapján minden olyan berendezéssel foglalkoznak, amelyben tűz ég, vagyis a cserépkályha, a kemence és a kandalló mellett készítettek már kohót kovácsoknak és többféle kültéri konyhát. Utóbbi magába foglalja a bográcsozót és a sparheltet, vagyis kimondottan a magyar konyha ételeinek elkészítésére szolgál. A farkasdi szakemberek szerint a grillező helyekre nincs nagy igény, de a kültéri konyhákat általában úgy alakítják ki, hogy a bográcsozót grillezésre is lehessen használni. A kemence azonban mindig központi helyet kap, a megrendelők visszajelzései alapján általában azt használják a legtöbbet.

„A kemencében nagyon sokféle ételt el lehet készíteni, akár levest és lekvárt is lehet benne főzni, rendkívül sokoldalú. Nemcsak a kemencének, hanem minden belső fatüzelésű tűzhelynek jó hőtároló képessége van, de ahhoz, hogy az jól működjön, jobb, ha mester készíti. A jól megépített kemencében 6-7 órán keresztül is lehet sütni-főzni”

– mondta el János. A tüzelőanyagokkal kapcsolatban szerinte egyetlen szabály van, mégpedig hogy száraz fát használjanak.

Fontos a szakértelem

A mesterek szerint tavaly és az év elején észrevehető volt, hogy a világban zajló események miatt többen gondolták úgy, hogy jó, ha van egy B terv arra az esetre, ha gondok lennének az energiaszolgáltatással. Többen szerettek volna kályhát, kemencét vagy más fűtőtestet, de az építőanyagok árának drasztikus emelkedése is érezhető az ágazatban.

„Egyre többen próbálnak meg saját kezűleg, az interneten található videók segítségével építeni kályhát, kemencét, de mindenkinek azt tudom mondani, hogy bízza inkább a szakemberre, mert a jelenlegi alapanyagárak mellett nem éri meg kísérletezni. A szakszerűen elkészített kemence 8-10 nap alatt elkészül és akár 70 évig szolgálhatja a gazdáját minimális javításokkal, például időnként újra kell agyagozni, fugázni, eltüntetni egy-egy repedést”

– magyarázta Seres János.

A kemencéről

A kemencekészítők annak használatáról elmondták, nem nehéz megtanulni, de mivel mindegyik egyedi, ki kell tapasztalni, hogyan működik. Ők maguk is folyamatosan kísérleteznek vele, keresik a kemencés recepteket és gyakran kapnak jó ötleteket másoktól. Úgy vélik, eleinte érdemes minden használatkor részletesen lejegyezni, milyen fával mennyi ideig fűtötték fel a kemencét, milyen ételek készültek benne, miket tapasztalt a felhasználó, mert ezek az információk sokat segíthetnek később. A kemence készítésében nem sok változás történt a régebbi megoldásokhoz képest, de a modernebb alapanyagokat jól lehet ötvözni a régebbiekkel. Minden mesternek megvannak a saját fortélyai, de ismerni kell az egyes anyagok tulajdonságait, például nem mindegy, hogy egy ragasztó hőálló vagy tűzálló. Ákos és János, ha teheti, helyben készült vagy a közelből beszerzett bontott téglából építi a kemence búbját. Kifejtették, hogy mivel a múlt században szinte minden faluban volt téglagyár, ezért nagyon könnyen hozzá lehet jutni a bontott téglához. Szívesen díszítik is a szép feliratú, díszes, régi cégért ábrázoló téglákkal a kemencéket.

„Csilingelnie kell a téglának, vagyis, ha megkocogtatjuk, úgy kell szólnia, mintha harang lenne”

– fogalmazott János. Az agyagból többnyire a por állagú, vízzel hígíthatóval dolgoznak, vagy még égetés előtt megvásárolják a téglát és abból készítenek ragasztóanyagot a falazáshoz.

A kandallóról

A kandallóból két félét készítenek, nyílt és zárt égésterűt. Az előbbi főleg kastélyokban látható, manapság nem divat, főként tűzvédelmi okok miatt. Hangsúlyozták, nagyon sok szigorú előírásnak kell megfelelni. Nagyon népszerűek a zárt kandallóbetétek, amelyeket készen lehet venni, de speciális anyagokat, alkatrészeket kell hozzájuk vásárolni, ha jól működő kandallót szeretnénk. Ez azért is elengedhetetlenül fontos, hogy ha netán tűzvész esetén kár keletkezik, a biztosító megtérítse azt.

„A kandalló lényege, hogy a hőcsere elvén működik, tehát az alsó részén bejutó levegőt felmelegíti, amely a felső részén távozik, így gyorsabban ad meleget, mint a kályha. Itt is elengedhetetlen a szakértelem, különben nem lesz sok öröme belőle a használójának. A leggyakoribb hiba, hogy visszacsap a füst. Tulajdonképpen a kémény a lelke mindegyik fatüzelésű berendezésnek”

– hangsúlyozta Ákos.

A cserépkályháról

A cserépkályha elkészítésének végtelen számú módja van. Létezik úgynevezett hordozható, vagyis olyan, amelyet a műhelyben elkészítenek és a megrendelőhöz szállítják. Vasból készült talapzaton áll és kisebb méretű. A helyben rakottat általában sparhelttel, sütővel egészítik ki, de gyakran kell melegedő sarkat, fűthető ülőkét is építeni mellé.

„A gyártóknak köszönhetően már nem csak a régi stílusú cserépből lehet kályhát rakni, hanem teljesen modern motívumokkal vagy letisztult formákkal díszített és színekben is kaphatók, de akár egyedi elképzelések alapján is le lehet gyártatni. A gótikus stílustól a modernig bármit meg lehet valósítani, még Swarowski kristállyal díszített csempe is kapható”

– egészítették ki. A cserépkályha felfűtési ideje hosszabb, mint a kandallóé, de a hőtárolási képessége nagyon jó, akár 12 órán át is tartja a meleget, az este megrakott kályhában még reggel is van parázs.

Életstílus

A két kályhakészítő azt vallja, kemencét, kályhát használni egyfajta életstílust jelent. A tűzrakáshoz és annak életben tartásához le kell lassulni, le kell tenni a telefont, ahogy a főzéshez is. A kemencét akkor érdemes felfűteni, ha nagyobb társaságnak, családtagoknak, barátoknak szeretnénk sütni, főzni, akár csapatépítésnek is megfelel, ha összejönnek az emberek a tűz körül, hiszen enni mindenki szeret, az étel pedig összehozza az embereket. A kályha- és kemenceépítés szépsége véleményük szerint abban rejlik, hogy valami maradandó születik a kezük alatt. Úgy fogalmaztak, leírhatatlanul jó érzés, amikor a megrendelőtől visszajelzést, egy fotót kapnak az elkészült ételekről és a jókedvű társaságról, melynek tagjai körülülik a kemencét.

„Maga a tűz látványa is jót tesz az ember lelkének, mert kicsit visszarepíti a gyerekkorba”

– zárta a beszélgetést János.