Általában csökkent a beíratott elsősök száma

A Bodrogközben a magyar és a szlovák iskolába íratott gyermekek számaránya nem a lakosság nemzetiségi összetétele szerint oszlik meg, azaz sok magyar szülő nem az anyanyelvi képzést választja gyermeke számára. A kevesebb diák miatt a jövőben kevesebb pedagógusra lesz szükség, ezért valószínűleg az egyes intézményekben elbocsátások is lesznek. Bár az iskolák zömében az oktatás műszaki feltételeit az egyes pályázatoknak köszönhetően sikerült biztosítani, jó néhány tanintézet épülete felújításra szorul, és egyéb beruházásokra is szükség volna. Királyhelmecen például az új alapiskola körül nincsenek sportpályák, és eddig a tornatermet sem sikerült felépíteni. Ezeket a beruházásokat állami támogatás nélkül a helyi önkormányzatok képtelenek elvégezni. Sajnálatos, hogy a múlt évben az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumtól sem a bodrogszerdahelyi, sem a nagytárkányi alapiskola felújítására nem sikerült támogatást szerezni, ugyanis az illetékesek mindkét önkormányzat pályázatát elutasították. A gyermekek után kapható állami támogatás összege az idén emelkedett, ám az áremelések miatt a fenntartási költségek is növekedtek. Sok iskolaigazgató ezért attól fél, hogy az ún. fejkvótából nem tudja majd fedezni az intézmény működtetésével járó kiadásokat. Mivel jó néhány önkormányzat rendkívül alacsony költségvetésből gazdálkodik, ez a probléma a jövőben komoly gondokat okozhat. A Bodrogközben az is általános jelenség, hogy sok gyermek az alapiskola elvégzése után magyarországi középiskolában folytatja tanulmányait. Ezeknek a fiataloknak egy jelentős hányada már nem tér vissza szülőföldjére. A közeljövőben minden szempontból nehéz idők várnak az iskolákra és óvodákra, de a demográfiai mutatók szerint néhány éven belül a gyermeklétszám a térségben újra növekedni fog.

Az Ung-vidéken se rózsás a helyzet

Az Ung-vidéken általában csökkent a magyar iskolába íratott gyermekek száma. Ez a csökkenés azonban nem olyan radikális mértékű, hogy az oktatási intézmények bezárását indokolná. Az iskolafenntartók az Ung-vidéken ragaszkodnak ezek további működtetéséhez. A kisiskolák azonban itt is nehezebb helyzetben vannak, az alacsony gyermeklétszám miatt sok önkormányzatnak kell komoly anyagi áldozatokat vállalnia, s az oktatási intézmények hosszú távú működtetése még így sem látszik biztosítottnak. Sok szülő már most sem a helyi kisiskolákba íratja gyermekét, inkább a nagykaposi központi iskolát választja. A pedagógus szakma az utóbbi évtizedekben elnőiesedett, és hasonlóan, mint a Bodrogközben, szakképesített pedagógusokból hamarosan itt is hiány lesz. Mindkét régióban általános jelenség, hogy a lakosság szociális rétegei egyre jobban eltávolodnak egymástól. Sok családnak az iskolaválasztáskor nemcsak a gyermek képességeit, hanem a család anyagi helyzetét is figyelembe kell vennie.

Nagytárkányi sikertörténet

Bár a bodrogközi magyar oktatási intézmények döntő többségében komoly gondot okoz a csökkenő gyermeklétszám, a nagytárkányi alapiskolában – a demográfiai adatok szerint – 2010-ig várhatóan évről évre egyre több gyerek kezdi majd meg tanulmányait. Lázár László igazgató elmondta, az idén 32 tanulót írattak volna be hozzájuk, ám a szakemberek néhány gyermek szüleinek azt javasolták, egy évet még várjanak az iskolakezdéssel. A jelenleg 19 pedagógussal működő oktatási intézménybe a legkevesebb gyerek a 90-es évek közepén járt, ám 2002-től fokozatosan javult a helyzet, most 208 tanulójuk van. A faluba az utóbbi években sokan visszaköltöztek, és két új bérház is épült. Ezekben főleg a környékbeli településekről származó fiatal családok laknak. Királyhelmecről például egy pedagógus házaspár jött a községbe. Képesítetlen tanerő nincs az iskolában. Az elmúlt években Nagytárkányban felújították a tornatermet, a szociális helyiségeket és számítógépes szaktantermet is kialakítottak. A gyerekeknek a múlt évtől már nem szükséges bejárniuk a tiszacsernyői művészeti alapiskolába, ugyanis az önkormányzat segítségével sikerült helyben megoldani a képzést. A különböző pályázatoknak köszönhetően jelentősen javult az iskola műszaki felszereltsége, ám az épületet tatarozni kellene. Az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumhoz benyújtott 20 milliós pályázatot azonban elutasították, arra hivatkozva, hogy az ingatlan alatti földterületek tulajdonjogi viszonyai rendezetlenek. Kopasz József polgármester hangsúlyozta, az önkormányzat tagjai számára a helyi alapiskola és az óvoda ügyei abszolút elsőbbséget élveznek. Lehetőségeikhez mérten – sokszor egyéb fejlesztések rovására – mindig segítenek a gondok megoldásában. Az óvodában angol nyelvet oktató pedagógus bérét például ugyancsak a helyi testület fizeti. Az intézményt, melybe jelenleg 47 gyerek jár, évről évre modernizálják, ezeket a kiadásokat pályázati támogatásból vagy saját forrásból fedezik. Az önkormányzat és a helyi oktatási intézmények kapcsolata nagyon jó, és a szülők döntő többsége is elégedett az oktatás színvonalával. Szlovák tanítási nyelvű iskolába kevés falubéli gyerek jár, s az utóbbi években már az sem jellemző, hogy a helyiek valamelyik környékbeli magyar iskolába íratnák gyermeküket. Az itt elért eredmények már csak azért is elismerésre méltók, mert a tanintézménybe csak az 1400 lakosú Nagytárkányból, illetve az 1100 lélekszámú Kistárkányból járnak gyerekek. Munkalehetőség mindkét faluban kevés van, a községek lakosainak kb. 40 százaléka állástalan. Sok a szociálisan nehéz helyzetben lévő család is. A helyi étkezdében naponta 150–160 ebédet főznek. Kopasz József szerint így biztosak lehetnek abban, hogy a gyermekek mindegyike legalább egyszer naponta eszik meleg ételt.

NAGYMIHÁLYI JÁRÁS

Iskola A tanulók Az elsősök száma A beíratottak

összlétszáma 2004-ben 2005-ben száma 2006-ban

Abara 21 4 4 5

Csicser 34 9 5 13

Deregnyő 47 13 18 14

Kaposkelecseny 57 13 13 5

Mátyóc-Vajkóc 11 2 5 7

Mokcsa-Mogyorós 45 7 15 10

Nagykapos 666 53 74 54

Nagyszelmenc 170 18 19 12

Vaján 110 6 12 14

Az idén eddig beíratottak, valamint a jelenlegi elsősök és másodikosok száma a Nagymihályi járás magyar alapiskoláiban. Az idei beíratottakra vonatkozó adatok a pillanatnyi helyzetet tükrözik, a leendő elsősök létszáma szeptemberig még változhat.

(Forrás: az Új Szó regionális híradásért felelős rovatának felmérése)

TŐKETEREBESI JÁRÁS

Iskola A tanulók Az elsősök száma A beíratottak

összlétszáma 2004-ben 2005-ben száma 2006-ban

Ágcsernyő 15 6 3 0

Bacska 38 7 11 2

Battyány 66 8 22 9

Bély 290 25 22 22

Bodrogszerdahely 166 14 11 10

Boly 163 15 19 9

Királyhelmec 502 49 52 51

Kisgéres 32 12 6 6

Ladmóc 15 3 4 1

Lelesz 32 2 11 3

Nagygéres 110 14 7 4

Nagykövesd 27 8 9 5

Nagytárkány 208 21 28 28

Perbenyik 12 3 4 5

Szentes 24 6 2 5

Szomotor 101 7 12 8

Tiszecsernyő 134 20 19 17

Zétény 23 7 8 4

Az idén eddig beíratottak, valamint a jelenlegi elsősök és másodikosok száma a Tőketerebesi járás magyar alapiskoláiban. Az idei beíratottakra vonatkozó adatok a pillanatnyi helyzetet tükrözik, a leendő elsősök létszáma szeptemberig még változhat.

(Forrás: az Új Szó regionális híradásért felelős rovatának felmérése)