Állásbörze Érsekújvárban: van, aki csak a pecsétért jön

Országos viszonylatban a február végi adatok szerint az Érsekújvári járásban tartották nyilván a legtöbb, 18 599 munkanélkülit, ami meghaladja a 25 százalékos munkanélküliséget. Jelenleg minden betöltendő állásra negyven jelentkező jut, a hivatal dolgozói egyebek közt állásbörzéken próbálnak állandó kapcsolatot létrehozni az állástalanok és a munkáltatók között.

ITT IS KAPSZ PECSÉTET!

Reggel kilenc óra van, a kultúrközpont bejárata előtt óriási a tolongás. A sorban állók egyike harmadszor vesz részt az állásbörzén, a többieknek magyarázza, senki sincs itt feleslegesen. Aki eljön, az igazolást kap, és ezzel letudhatja a tizennégy naposról negyedévesre változtatott munkahely-keresési kötelezettségét. „Mintha koncertre sorakoznánk” – üvölt fel két pályakezdő. „Utat! Adjanak azonnal utat!” – lök rajtuk hátulról nagyot egy asszonyság, vállára falfehér, vékonyka fiatalasszony támaszkodik, elájult sorban állás közben. Fél órába telik, mire az elsők bejutnak a nagyterembe, a későn érkezők még tíz órakor is ötös sorokban tolonganak a lépcsőn, csaknem nyolcvanan ácsorognak odakint. Ugyanennyien járnak asztaltól asztalig a nagyteremben, ahol huszonnyolc munkáltató kínál többnyire meghatározott időre szóló idénymunkákat, de vannak ennél komolyabb ajánlatok is.

NYELVTUDÁS NÉLKÜL NEHÉZ

A legnagyobb tolongás az Osram vállalat standja előtt van. Azt beszélik, a német cég az egyik legjobban fizető helyi munkáltató. Sajnos, a legtöbb érdeklődőnek sem a végzettsége, sem a németnyelvtudása nem megfelelő. Mintegy célzásként, a szomszédos asztalnál nyelvtanfolyamokra, különféle átképzési lehetőségekre hívják fel a figyelmüket. Konyhafelszereléssel házalni nem akarnak túl sokan, bár a prospektusok szépek és színesek, nem kelendőek. Az egyik őrző-védő szolgálat Nyitrán és Pozsonyban kínál munkalehetőséget, az ő asztaluk mellett csak kevesen állnak meg, nincs szükséges alkalmassági vizsgájuk az embereknek. Valaki keserűen megjegyzi: ilyen messzire utazni semmi esetre sem szeretnének munka után. Sokkal többen veszik körül azt az asztalt, ahol mezőgazdasági idénymunkákat ajánlanak. „Júniustól októberig tudunk munkát adni közel 120 személy részére a gyümölcsösben, cseresznyét, meggyet, őszibarackot, szilvát és almát kell szüretelni. Tavaly csaknem 350 idénymunkással dolgoztunk. Augusztustól újabb huszonöt jelentkezőt keresünk paradicsomszedésre. Ősszel fűszerpaprika szedésére ötven, és szőlőszüretre harminc embert keresünk idénymunkára” – mondja az udvardi Zuzana Vörösová, akitől sokan kérnek tájékoztatót. – Csak néhány kilométert kell utazniuk munka után, télre viszont ismét segélyre jogosultak – magyarázzák az érdeklődők. Az érsekújvári székhelyű Novodev varrónőket és mestereket keres. A termelőszövetkezetet képviselő hölgy szerint az se baj, ha a jelentkezőnek nincs képesítése, ők betanítják. Meghatározott időre, köpenyek varrására keresnek dolgozókat, minimálbérért. Ha elégedettek lesznek a teljesítménnyel, emelik a fizetésüket, és további munkát ajánlanak nekik.

A jelenlévő munkáltatók között akadnak, akik külföldi munkalehetőséget kínálnak. „Mezőgazdasági idénymunka és gyermekfelügyelés iránt vannak érdeklődők, Csehországba, Magyarországra, Olaszországba, Németországba, Görögországba, Svájcba és kirándulóhajókra is tudunk munkát ajánlani” – magyarázza Nyári Anikó, aki szerint ajánlatos már az idény kezdete előtt kitekinteni határon túlra. Egy kis merészség, függetlenség és alapos nyelvtudás azonban sosem jelenthet hátrányt. „Nem tudom, nem tudom” – ingatja fejét egy negyven év körüli asszony. „Amióta megszűnt a vállalat, ahol korábban dolgoztam, már hat munkahelyet kipróbáltam, sajnos mindenhonnan a próbaidő elteltével elbocsátottak. Nagyon el vagyok keseredve” – ballag tovább, hamarosan a munkahivatal egyik tanácsadója mellett találom a számítógép előtt. Először egy tesztet végeztet el vele, hogy mi az, ami végzettségét és korát tekintve érdekelhetné. Majd rátérnek a járáson belüli munkaajánlatokra.

HOLLAND MÓDSZER A HIVATALBAN

Az állásbörze tanácsadói között találom Zuzana Prokopovát, az Érsekújvári Járási Munkahivatal igazgatónőjét. „Az év első hónapjaiban havonta közel 36 ezer ügyfelet kellett kiszolgálnunk, egyes településeken kihelyezett ügyfélfogadó irodákban, a községi hivatalokkal együttmű-ködve fogadtuk a munkanélkülieket: az érsekújvári régión kívül a nagysurányi régióban, ahol jelenleg 20,02 százalékos, és a Párkányi régióban, ahol 35,24 százalékos a munkanélküliség. Az állásbörzék hatékonyaknak bizonyulnak, amint látja, tanácsadással is szolgálunk, és lehetőségeinkhez mérten tájékoztatást nyújtunk a szomszédos járásokban, valamint a megyei székhelyen és a fővárosban található munkalehetőségekről is” – jegyezte meg az igazgatónő. Sokat remél az április elejétől induló, a települések érdekében végzendő szolgáltatások bevezetésétől. A járás községeinek polgármestereivel közösen 7500 személyt kívánnak bevonni a közmunkákba. A helyenként több száz közhasznú munkás feladatait a mukahivatal által biztosított, minimálbérért dolgozó koordinátorok fogják munkacsoportokba osztva irányítani.

„Ezen kívül még egy komoly megmérettetés előtt állunk, ugyanis az Érsekújvári Járási Munkahivatalra esett a választása egy holland, MATRA nevet viselő kísérleti program bevezetésére, természetesen az állami munkahivatal jóváhagyásával. Március 31-től április 2-ig Hollandiában gyűjtöm a munkahivatal uniós szabványoknak megfelelő működtetéséhez szükséges tapasztalatokat. Az egyelőre kísérleti jellegű tervezet kapcsán a hivatal eddigi munkájának átütemezéséhez konkrét útmutatást kapunk, és az ehhez szükséges anyagi felszerelést európai forrásokból fedezik majd. Más európai tervezet jóvoltából a határokon átnyúló munkavállalási lehetőségeinket szeretnénk bővíteni, egyelőre Magyarország irányába, hiszen az Érsekújvári járás lakosainak kétnyelvűsége ezt lehetővé teszi” – mondja Prokopová.

„Ne írd meg a nevemet, de azt sem, hogy kinél dolgozom. Most éppen szabadot kaptam, de a hét végétől újra lesz munka bőven” – sodródik mellém a kultúrközpont kijáratánál egy fiatalember. Feketén dolgozik egy vállalkozónál, mert kitanult mesterségében nem tudott hoszszabb ideje elhelyezkedni. Havi ötezer koronát kap zsebre, és itt-ott amolyan jutalomféle üti a markát, amikor túlórázik. Sajnos, jótevője ennél többet nem tesz érte, így a harmincéves fiatalember szerint ideje volna már valami rendes munka után nézni, ahol nem kell attól tartani, hogy mi lesz, ha megbetegszik. Az állásbörzén kapott néhány érdekesnek tűnő ajánlatot. Meglehet, éppen most készül a döntő lépésre.