Áldatlan állapotok két lakótelepen

Az egyes és kettes lakótelepen élő összeférhetetlen lakosokkal, illetve az általuk bérelt lakások tulajdonosaival szembeni erélyesebb fellépésről döntött legutóbbi ülésén a képviselő-testület.

Komárom

Nem új keletű a probléma, az utóbbi években ugyanis fokozatosan visszaszivárogtak a városba azok az alkalmazkodni képtelen, zömében roma polgárok, akiket még Bastrnák Tibor polgármestersége idején, a kétezres évek végén költöztettek ki Komáromból. A városi rendőrség és a szociális terepmunkások által kidolgozott jelentés súlyos problémákra mutatott rá. Az utcán csellengő kisgyerekek összekarcolják a parkoló autókat, kövekkel dobálják az lakásablakokat, köpködik a járókelőket, a kamaszok kortársaikat molesztálják, pénzt, cigarettát követelnek tőlük. A romák között gyakori az összetűzés az adósságok miatt, hangos veszekedésükkel zavarják a környékben élők nyugalmát. Az egyik problémás lakótömbben a közegészségügyi hivatal dolgozóinak poloskairtást is el kellett rendelniük. A testületi ülésen többször elhangzott: pattanásig feszült a helyzet a környéken.

Az Esztergályos utcában lakók október derekán több mint 350 aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak be a városi hivatalhoz, a helyzet orvoslását kérve a képviselőktől. Szabó Béla (MKP) képviselő értesülése szerint hasonló céllal folyik aláírásgyűjtés a további utcák lakói körében is. Az összeférhetetlen romák többsége olyan magánszemélyek tulajdonában lévő bérházban lakik, amelyek egykor a hajógyár munkásszállói voltak. Varga Tamás (Híd) képviselő, a közrendi bizottság elnökének kezdeményezésére még júliusban a városi rendőrség kihelyezett őrsöt nyitott a Hegesztők utcában. Itt némileg javult a közbiztonság, amihez azonban az is hozzájárult, hogy a Hegesztők utcai bérház tulajdonosa kilakoltatta a legproblémásabb lakókat. A helyzet viszont nem oldódott meg, csak áthelyeződött a Barátság utcába, ahová átköltöztek ezek a családok.

Mivel nem városi tulajdonú lakótömbökről van szó, a város nem tudja kiköltöztetni az összeférhetetlen családokat. Egyéb törvényes eszközökkel viszont felléphet a háztulajdonosokkal szemben, akik nem veszik figyelembe a környéken élők panaszait és nem regulázzák meg a bérlőiket – mutatott rá az a jelentés, amelyet Németh Iveta, a vagyonjogi osztály vezetője tárt a testület elé. Például az elmaradt helyi adók fejében a város zálogjogot szerezhet az ingatlanra. Pénzbüntetést lehet kiszabni a tulajdonosra azért is, ha nem tartatja be a békés egymás mellett élésre vonatkozó szabályokat. 7 ezer eurós bírsággal sújtható az a vállalkozó, aki nem ügyel az ingatlana tisztaságára, ezzel rontva a városképet. Varga Tamás szerint el kellene gondolkodni azon is, hogy roma járőröket alkalmazzon a város. Bastrnák Tibor (Híd) azt javasolta, februárban újra kerüljön a testület elé egy jelentés az egyes és kettes lakótelepen uralkodó állapotokról. A hivatal értékelje ki, eredményesek voltak-e az intézkedések, nyomásgyakorlási módok, és ha kell, további szigorításokat foganatosítsanak.