Aláírásgyűjtés a hidaskürti óvoda költöztetése ellen

„Itt ez a szép épület, ahol nagyon jól működik az óvoda, és nagyon jól érzik magukat a gyerekek. Mi csak azt szeretnénk megakadályozni, hogy a falu szélére, az alapiskolába kerüljön az óvoda. Nem hiszem, hogy ne akadna pénz ennek az épületnek a felújítására. Biztosan többe kerülne egy új óvoda kialakítása az alapiskola mellett. Igaz ugyan, hogy az épület adott, de ott sem kisebb toalett, sem kisebb mosdó nincs, ilyesmit mind meg kellene építeni” – érvel a petíciót kezdeményező szülő, Molnár Zsanett. Fájlalja, hogy a szülőkkel nem beszélték meg a tervezett lépéseket, ő is csak a szóbeszédből tudta meg. Hivatalosan csak nemrég, a negyedévente megjelenő községi újságban lehetett olvasni róla, és a május 14-i falugyűlésen vitatták meg. Az óvoda pedagógusait ugyan nem vonták be a petíciós akcióba, de Mázsár Mária óvónő is szeretné, ha az óvoda a régi helyén maradna. Úgy véli, fel lehetne újítani az épületet. „Szerintem csak jobban kellene elosztani a pénzt, hiszen a templomot is renoválni tudták, pedig az biztosan többe került, mint amennyibe az óvoda felújítása kerülne” – mondja Mázsár Mária. Ő főleg azt kifogásolja, hogy az új óvoda a falu Vízkelettel határos szélén létesülne, és túl messze lenne azoknak, akiknek a falu másik végéből kellene ide hozniuk a gyermeküket. A változtatás elleni további érv, hogy az óvoda ugyan különálló épületben lenne az iskola mellett, de az iskolai étkezde is ebben az épületben van, és az iskolások éppen az óvodások délutáni pihenője idején járnának ebédre.

Két szülő a nyilvános gyűlésen

A május 14-én megtartott nyilvános képviselő-testületi ülésen, amelyen az óvoda kérdése is napirendre került, az érintett szülők közül csak ketten vettek részt. Molnárné szerint azért, mert sokan nem mernek nyíltan kiállni a véleményük mellett, különféle okokból tartanak attól, hogy emiatt valami hátrányuk lehet. „A polgármester azt mondta, felesleges volt petícióba kezdenünk, mert elfelejtettük megkérdezni az aláíróktól, ki mennyi pénzzel hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy az óvodát a mostani helyén hagyhassák” – tolmácsolta a szülő. Azt is elmondta, hogy több szülőtől hallotta: ha a falu szélére viszik az óvodát, kiveszik onnét a gyermeküket.

Ďurkovič Katalin igazgatóhelyettesként vezeti az óvodát, mivel az az alapiskolával áll közös igazgatás alatt. Megtudtuk tőle, az óvodába 42 gyereket írattak be, de általában harmincnál is kevesebben járnak, mivel sok szülő azzal próbálja megtakarítani a költségeket, hogy gyermekét nem viszi az óvodába. Neki az a véleménye, hogy nem kellett volna mindjárt petíciót kezdeményezni, hanem a szülők az óvónőkkel, az igazgatónővel és a polgármesterrel közösen vitathatták volna meg a problémát.

Érvek a költöztetés mellett

A két óvónő és Molnárné jelenlétében Rózsár Tibor polgármester és Fecske Kornélia, az alapiskola és az óvoda igazgatója is közölte lapunkkal a véleményét. Az igazgatónő konkrét adatokkal támasztotta alá a megszorító intézkedések szükségességét. „Ha semmilyen ésszerűsítési intézkedést nem foganatosítunk, évente nyolcmillió koronára lenne szükség az alapiskola és az óvoda fenntartásához. Az állami támogatásból a fejkvóta szerint 7 millió 123 ezer koronát kaphatunk. Vagyis több mint 870 ezer korona hiányzik. Ha a terveket végrehajtom, vagyis megpróbálom csökkenteni az állások számát, összevonni az osztályokat, még mindig hiányzik 410 ezer korona. Csak a községtől várhatnánk, hogy megfizesse a különbözetet” – érvel Fecske Kornélia. Az okokat is elsorolja: az iskola épülete túlméretezett, tele van kihasználatlan helyiséggel, fűteni azonban mindegyiket kell. Az állami fenntartás idején rossz kazánokat szereltek be, azok sok energiát pazarolnak.

A problémákat a felsőbb szerveknek is jelezték. Szigeti László oktatási államtitkár, aki ismeri az itteni viszonyokat, kijelentette, tovább nem tartható, hogy a községben három külön, túlméretezett épületben működjenek a nevelési és tanintézmények. A falu szélén ott volt a magyar iskola nagy épülete, a templom melletti külön épületben a szlovák alapiskola működött, és a falu másik felében az óvoda ugyncsak túlméretezett épülete. „Azt kellett eldöntenünk, fenntartjuk-e ezeket az épületeket, és a község valahonnét előteremti-e a fűtésre szükséges pénzt. Akkor azonban nem jut magára az oktatásra, béreket sem tudunk fizetni, vagy létrehozunk egyetlen komplexumot, ahol gazdaságosan működhet a három intézmény” – veti fel dilemmaként az igazgatónő.

Hányan járnak óvodába?

Legsúlyosabb problémaként azt említi, hogy az óvodába valójában sokkal kevesebb gyerek jár, mint amennyit beírattak: „Amikor az év elején jelentenünk kellett, hogy hány gyerekre kérjük a támogatást, negyvenegy beíratott gyerekre kértük ezt, amit meg is előlegeztek. Csakhogy nekünk negyedévenként jelentenünk kell a valós létszámot, az pedig havonta 18 és 30 között mozgott. A minisztérium pedig nem a beíratott gyerekek, hanem a naponta kiadott tízóraik és ebédek száma alapján vizsgálja a létszámot, tehát csak a valóban ott tartózkodó gyerekekre ad pénzt. Ez azt jelenti, hogy ha a következő évre az idei 41 helyett csak 32 gyermeket írattak be, és az előző kimutatásból kiderül, hogy idén sem látogatta annyi gyerek az óvodát, mint amennyire a pénzt adják, előfordulhat, hogy szeptembertől januárig egy fillért sem kapunk majd az óvodára.”

Üres helyiségek az iskolában

Rózsár Tibor polgármester szerint disznóság, hogy az állam az anyagi problémák rendezése nélkül adta át az önkormányzatoknak az oktatási intézmények fenntartási jogát. Elmondta, az iskolában 14 éve fűtenek négy kihasználatlan helyiséget. Akkor ez a pénz senkinek nem hiányzott, az állam bácsinak volt rá pénze. Amint az iskola a községhez került, bevezették a fejkvóta-rendszert, és most mi törődjünk vele, ahogyan tudunk” – jegyezte meg keserűen. Konkrét számokkal érvel: „Amikor 1969-ben átadták az iskolaépületet, a helyi alapiskolában 470 gyerek volt. Most 215-en járnak ide. Ez azt jelenti, hogy ott legalább 230 üres hely van. Nem akarunk semmi mást, mint ide áttenni negyven óvodást és a szlovák kisiskolát, amelynek összesen huszonkét tanulója van. A szlovák iskolát április elsejével már át is költöztettük.” A szlovák iskola átköltöztetésével csupán a fűtésen havonta 12 ezer koronát spórolnak meg, nem beszélve a többi kiadásról.

A polgármester egyetlen megoldási lehetőséget lát: uniós segítséggel kicseréltetni az alapiskola nyílászáróit, beépíteni a tetőteret, elvégeztetni a hőszigetelést. „Ezzel az elkövetkező 15-20 évre megoldódna a hidaskürti oktatásügy helyzete” – állítja.

Mindkét fél cáfol

A tervdokumentáció már készen áll, csak az a gond, hogy rendezetlenek az iskola három hektáros telkének tulajdonviszonyai. Ez viszont óriási probléma, megoldása nélkül az EU-nál nem lehet pályázni. Az óvodát csak azután költöztetnék át, hogy az erre szolgáló épületet megfelelően átalakítják. „Ha pedig valamilyen okból mégsem lehetne az óvodát oda költöztetni, jelenlegi épületében csak úgy működhetne tovább, ha a helyiségek felét bezárnánk, a két csoportot összevonnánk, két óvónőt pedig elbocsátanánk. Nem megszüntetni akarjuk az óvodát, de az a mostani körülmények között semmiképpen sem tartható fenn” – mondja Rózsár Tibor. Tudomása szerint az aláírásgyűjtők azzal érveltek, a falu azért számolná fel az óvodát, hogy annak épületében egy helyi vállalkozó műhelyt nyithasson. Mindkét fél cáfol: a polgármester szerint nincs szó erről, Molnár Zsanett pedig szóbeszédnek tartja, hogy így érveltek volna.