„Akad a helyedre húsz másik”

„A munkavállalók ma már alaposabban ismerik saját jogaikat, mint tizenöt évvel ezelőtt. Azonban az a paradox helyzet állt elő, hogy a jogsértést tapasztalók mégsem fordulnak hozzánk, mert féltik a munkahelyüket” – mondta Denisa Mochovská, a munkaügyi felügyelőség szakembere, aki szerint egyes munkáltatók alaposan ki is használják ezt a helyzetet, főleg a nagyarányú munkanélküliséggel küszködő régiókban. „Ha nem tetszik valami, akad a helyedre húsz másik” – általában ezt a választ kapják feletteseiktől a körülményeket és a munkatörvénykönyv megsértését kifogásoló alkalmazottak.

A tapasztalat azt mutatja, hogy Kassa megyében még mindig előfordulnak olyan esetek, amikor az alkalmazott hónapokig nem kap fizetést. A cég ilyenkor legtöbbször pillanatnyi anyagi nehézségekre hivatkozik, és kompenzációként különböző kedvezményeket, majdani juttatásokat, például üdülést ígér a dolgozóknak. Az alkalmazottak többsége név nélkül tesz panaszt, amire ugyan lehetőség van, ám ez a tendencia szociális kiszolgáltatottságra utal.

A megye járásaiban az utóbbi fél év folyamán szaporodott azon esetek száma, amikor a szerződésben foglaltakhoz képest egészen más, alacsonyabb rendű munkát végeztettek az alkamazottal, méghozzá kevesebb fizetésért. „Ezek a munkaadók általában azzal érvelnek, hogy az újonnan érkező alkalmazottnak végig kell másznia a szamárlétrán, azaz a gyakorlatban is meg kell ismerkednie a vállalatnál végzett valamennyi munkakörrel. Egy menedzseri állásra jelentkező viszont nyilván nem fizikai munka iránt érdeklődik, főként akkor, ha szakképesítése alapján alkalmas az eredeti álláshirdetésben szereplő szellemi munkára” – mondta a felügyelőség képviselője.

Ennél is riasztóbb azonban az a tény, hogy egyre több munkáltató igyekszik feketén alkalmazni a munkavállalókat, azaz szeretné megtakarítani a biztosítással kapcsolatos és egyéb járulékos költségeket. A kassai ellenőrök január óta összesen 1360 céghez kopogtattak be, több, mint ötezer alkalmazott szerződését vizsgálták át, és 166 esetben bizonyosodott be, hogy a munkáltató feketén foglalkoztatta alkalmazottait. „A legszomorúbb az, hogy az alkalmazottak sokszor nem is tudnak erről, azt hiszik, minden a legnagyobb rendben van. Más esetekben a munkaadó kertelés nélkül közli, hogy csak zsebbe tud fizetni, mert egyébként nem érné meg neki foglalkoztatni az illetőt” – magyarázta Denisa Mochovská. A különböző törvénysértésekért idén eddig 124 esetben szabtak ki pénzbírságot, összesen mintegy kétmillió korona értékben. A legtöbb feketemunkást felszolgálóként, konyhai kisegítőként és építkezéseken alkalmazták, főleg a nyári hónapokban.

„Nem éri meg spekulálni”

A munkaügyi felügyelőség valamennyi regionális kirendeltségén külön ember foglalkozik az illegális munkavállalás felderítésével – a központilag koordinált, országos ellenőrzések mellett szúrópróbaszerűen is. „A félreeső falvakba is eljutunk, sőt oda is visszatérünk, ahol nemrég már jártunk. Ha ismételten találunk feketén foglalkoztatott egyéneket, már nem csak ötezer koronás bírságra számíthatnak a munkáltatók. Akár egymillió koronával is szegényebbek lehetnek, sőt, a vállalkozásuk is veszélybe kerül. Azaz nem éri meg spekulálni” – figyelmeztet a felügyelőség illetékese, Denisa Mochovská. (juk)