Abarai átalakulások: nagy játék a kis faluban

Rezes Árpád és Újlaky Géza, az abarai szövetkezet új vezetőiAz eredeti tulajdonosok soha nem jutottak hozzá a vagyonrészükhöz, az új befektetők pedig rendszerint egy-két év múltán angolosan távoztak, romokat és emberi tragédiákat hagyva maguk mögött. Úgy tűnik, ez a folyamat máig nem fejeződött be, hiszen a hasonló ügyletekben egyre jelentősebb szerephez jutnak a nyugati befektetők, azokon a helyeken pedig, ahol az átalakult szövetkezetek megerősödtek, a hazai érdekcsoportok igyekeznek zavart kelteni.

Az abarai földtulajdonosok és szövetkezeti tagok nem először élnek át ilyen kalandot, hiszen az előző szövetkezetet már sikeresen csődbe vitték, a jelenlegi vagyonrész-tulajdonosok szövetkezetének csődeljárása előtt viszont azért állnak értetlenül, mert indokolatlan volt a csődeljárás beindítása, a szövetkezet vagyona ugyanis messze meghaladja azt az összeget, mely tartozás miatt az Agrochem Úpor cég az eljárást elindította.

Újlaky Géza újonnan megválasztott szövetkezeti elnök véleménye szerint a csőd beindítását az egész elmúlt év folyamán készítették elő azáltal, hogy a vegyszereket forgalmazó cég számláit a szövetkezet nem fizette meg. Ezt azért tartja érthetetlennek, mert a szövetkezet jól gazdálkodott és lett volna miből kifizetni a tartozásokat. A 2003-as év végén a szövetkezet vagyona meghaladta a 64 millió koronát, sőt december 31-én a számlán is több, mint 400 ezer korona készpénzt jegyeztek, tehát azt az egymillió 77 ezer koronát, amit az Agrochem Úpor követelt gond nélkül rendezhették volna. Az ügyben – mint Újlaky Géza elmondta – kizárólag a szövetkezet korábbi elnöke, Újlaky Kornélia és néhány vezetőségi tag rendezkedett, mert vezetőségi gyűlés az egész év folyamán nem volt összehívva. Az előző vezetőséget az ellenőrző bizottság elnöke által összehívott rendkívüli tagsági gyűlésen váltották le 2004. január 21-én, azért ezen a módon, mert az elnök asszony nem volt hajlandó összehívni a rendes tagsági gyűlést, bár azt a tagság egyharmada levélben kérte. Az új elnök azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a leváltott elnöknő a szövetkezet négy szolgálati gépkocsija közül hármat – egy Mazdát, egy Octaviát és egy Nivát – mindenki tudta nélkül eladott, illetve megvásárolt, úgyhogy a Mazda lett a volt elnöknőé, az Octavia Peter Cáji zootechnikusé, a Niva pedig Haburcsák Judit alelnök asszonyé.

Rezes Árpád most megválasztott alelnök szerint az egész folyamat egy már bevált forgatókönyv szerint zajlott le, hiszen az Agrochem Úpor ugyanezzel a módszerrel tette tönkre a tavaly a pályini szövetkezetet, ahol a szokásos eljárás szerint a teljes vagyont négy nap alatt kiárusították. A lapok itt is el voltak osztva, ismert az az érdekcsoport is, mely a vagyont fillérekért megvásárolja, majd piaci áron értékesíti, sejtelmesen jegyezte meg, hogy magas körök is érintettek az ügyletekben, a gépeket rendszerint Lengyelországba adták el.

A közelmúltban megválasztott vezetőség a saját hatáskörében annyit tehetett, hogy megfellebbezte a csődeljárás beindításáról szóló kerületi bírósági határozatot és büntető eljárást kezdeményezett ismeretlen tettes ellen hatáskörrel való visszaélés ügyében.

Ezek után az új elnök és alelnök hosszasan minősítette a leváltott elnök asszony tevékenységét és személyét, s bölcsen elhallgattak néhány olyan dolgot, amely az ő személyüket halványabb fényben tüntette volna fel. Ilyen elhanyagolható részletnek tekintették például azt, hogy az előző szövetkezetet a most megválasztott elnök vitte csődbe, hogy mellékesen 20 hektár földön gazdálkodott úgy, hogy a földeket a szövetkezet gépeivel műveltette, a szövetkezet üzemanyagával és a növényvédelemre a szövetkezet raktárából szerezte a vegyszereket. Újlaky arról sem beszélt, hogy a szövetkezet iránti felelősségérzete akkor vált meghatározóvá, amikor a leváltott elnök asszony – aki történetesen a mostani elnök felesége volt – elhagyta őt.

Rezes Árpád viszont arról feledkezett meg, hogy az ő felesége vállalkozásban vezette a szövetkezet számvitelét, s arról szinten nem szólt, hogy a kassai illetőségű egyik rokon, Juraj Rezes és érdekcsoportja élénk érdeklődést mutat a szövetkezet által használt gazdaközösségi földek iránt, amelyeken egy vadászterületet szeretne létesíteni.

A szövetkezet gazdasági udvarára az őrző-védő szolgálat emberei nem engedtek be bennünket, a csődbiztos, Miroslav Vereb pedig telefonon azt közölte, hogy a dolog az ő részéről nem publikus. Ugyanezt üzente Juraj Varga, az Agrochem Úpor a tulajdonosa is.

Csuri Árpád Abara polgármestere láthatólag igyekezett semleges álláspontot képviselni, s elmondta, hogy a részesedési szövetkezetként jegyzett cég valójában családi vállalkozásként működött. Elmondta azt is, hogy a most megválasztott elnök, Újlaky Géza már tönkretett egy szövetkezetet, melynek romjain a feleségével és Rezesékkel közösen hozták létre a vagyonrész-tulajdonosok szövetkezetét. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet csak amiatt alakult ki, mert Újlakyéknál megromlott a családi élet, s az egymás ellen irányuló bosszú az, ami a cselekedeteiket mozgatja. Meglátása szerint a családi viszálykodásra kizárólag a tagság és a falu fizet rá, mert, ha a csődeljárást véghezviszik, a szövetkezeti tagok és tulajdonosok ellehetetlenülhetnek. A polgármester elmondta azt is, hogy a jelenlegi szövetkezet a falunak egyetlen fillérrel sem tartozik, ugyanakkor az Újlaky Géza által csődbe vitt előző szövetkezet több, mint tízmillió koronás adóhátralékot hagyott a településre. Csuri Árpád szerint kapcsolata a szövetkezet vezetőségével szolgálati jellegű volt és ma is ilyen, a falu érdekeit érintő kérdésekben általában együtt tudtak működni. A polgármester közölte: a falu érdekében szeretne beavatkozni a történésekbe, de erre nem lát lehetőséget, mert a szövetkezetnek nincs tartozása a faluval szemben. Ebben az egész játékban az visszataszító – mondta –, hogy a mindenkori vezetőség kihasználta a tagság jóhiszeműségét, s saját céljaiknak megfelelően igazgatták a dolgokat. A polgármester arra nem tért ki, hogy a csődbiztos megérkezése után alig telt el fél óra, amikor a szövetkezet irodájában kétoldalú megbeszélésre került sor közte és Miroslav Vereb csődbiztos között.

Belépni tilosSomogyi Tibor felvételei Az abarai mezőgazdasági szövetkezet jogi képviseletét már hosszú idő óta Pirovics László ügyvéd látja el, aki az alábbiak szerint ítéli meg az eseményeket: – A kérdésnek nyilván lehetnek családjogi viszonylatai is, mivel megromlott a kapcsolat a házastársak között, ami a későbbiek folyamán megmutatkozott a munkában is. Maga a részes szövetkezet 1995 októberében alakult meg, jogilag én készítettem elő azután, hogy az előző szövetkezet csődbe ment, s részeire bomlott. A megalapításra került Agroteam szövetkezetnek már az alapszabályzata is úgy készült el, hogy a tagok a betétük nagyságának viszonyában részesülnek a keletkező javakból, illetve rendelkeznek megfelelő szavazati számmal. A szövetkezet terhek nélkül alakult meg, mivel nem volt jogutódja a csődbe ment szövetkezetnek. A szerzett állami támogatások és a gazdálkodás során a szövetkezet gyarapodott, és látszólag minden különösebb gond nélkül működött, melynek eredményeként a mintegy 20 millió koronás alaptőkével indult szövetkezet vagyona mostanra több, mint 60 millióra emelkedett. 2003 december elején a szövetkezet tagságának egy része kérvényt intézett a szövetkezet vezetőségéhez annak érdekében, hogy tartsanak rendkívüli taggyűlést. A szövetkezet elnöknője – mivel a gyűlés karácsony tájára esett volna – mindent megtett annak érdekében, hogy a gyűlés ne decemberben legyen, hanem januárban. Január elején viszont történt egy meglepetés, miszerint a kassai kerületi bíróság csődeljárást indított a szövetkezet ellen. A bírósági határozatban az szerepel, hogy az alperes – jelen esetben a szövetkezet – a december 22-én kelt levelében kifejtette a véleményét, hogy képtelen teljesíteni az indítványozó követelését, és beleegyezik a csődbe. Időközben viszont kiderült, hogy a felperes – Agrochem Úpor – követelését teljesíteni lehetett volna, mivel a szövetkezetben a decemberi hónap folyamán csak állami dotációból több, mint másfél millió korona fordult meg, amiből a felperes 1 millió 77 ezer koronás követelését teljesíthették volna. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felperes régi üzleti partnere volt a szövetkezetnek, az Agrochem vezetése személyileg is közel állt az abarai szövetkezet vezetőségéhez, mind Újlakyhoz, mind pedig Újlakynéhoz, tehát megegyezésre juthattak volna. Mivel azonban a bíróság csődöt hirdetett, egy olyan jogi akadály keletkezett, hogy a csődeljárást a törvény szerint visszavonni nem lehet. A jelenlegi csődeljárási törvény szerint Szlovákiában gyakorlatilag minden vállalkozó ellen el lehet indítani a csődeljárást, mivel, ha 30 napon belül nem fizet, s létezik másik hitelező is, akinek nem fizetett, az eljárási jog szerint csődöt lehet az illető ellen hirdetni. Ez a feltétel szinte minden kereskedelmi partner esetében fennáll. Abara esetében viszont eladósodásról beszélni nem lehetett, mivel a szövetkezetnek 2003 december végén a nem egészen két millió koronás adósság mellett több, mint 60 milliós vagyona volt. Később rájöttem arra is, hogy a csődeljárás kihirdetésekor eljárási hiba történt, mert a szövetkezeteknél kollektív a döntéshozatali szerv, melynek képviselője a szövetkezet vezetősége. Ez annyit jelent, hogy vagyoni kérdésekben egy bizonyos jogügylet lebonyolításához két aláírásra van szükség. Ilyen esetben, amikor a tét egy csődeljárás bejelentése, vagyis a szövetkezet további léte, az elnök asszonynak kötelessége lett volna minimálisan a vezetőséget, de a tagsági gyűlést is összehívni, különös tekintettel arra, hogy a tagság már előzőleg kérvényezte a gyűlés összehívását. Bár az elnök képviseli a szövetkezetet, a bíróságnak nem lett volna szabad elfogadni az egyedül az elnöknő által aláírt igazolást. Sajnos a bíróság azt sem vizsgálta meg, hogy a csődeljárás bejelentésének megvannak-e a törvény által előírt feltételei. Kiderült, hogy a mi esetünkben a bíróságnak az lett volna a kötelessége, hogy megállítsa az eljárást, amit a január 7-én kelt határozattal meg is tett. Ám Drahomíra Brixiová bírónő január 8-án kelt határozatával kihirdette a csődeljárást. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeten belül is voltak jogi hibák az elnöknő részéről, a másik oldalon viszont eljárási hiba történt a kerületi bíróság részéről is.

Újlaky Kornélia leváltott elnöknő egy kérdéssel fogadott bennünket. – Maguk is azért jöttek, hogy segítsenek felállítani a máglyát a boszorkányégetéshez? Ha akarják, elmondom maguknak azt az ördögi tervet, amely a leváltásomhoz vezetett. A volt férjem gazdálkodási képességeit ékesen bizonyítja az a 70 millió koronás kár, amit az előző szövetkezetnek okozott. Akkor azt mondtam, ezt a gazdaságot nem hagyom elveszni, s az 50 embert, aki akkor dolgozott, nem hagyom munka nélkül. Megalapítottuk az új szövetkezetet, s hogy miként gazdálkodtunk az elmúlt 8 évben, bizonyítja az a tény, hogy a vagyont megháromszoroztuk. A leváltott elnöknő elmondta azt is, hogy az előző szövetkezet tönkretétele miatt nem neheztelhet a férjére, hiszen olyan időben tanulta és gyakorolta az agrárvezetői munkát, amikor az állam hihetetlen összegekkel támogatta a termelést, majd, amikor a rendszerváltozás után a támogatás megcsappant, megállt a vezető tudománya is, mert nem volt menedzser. Két dolog miatt viszont neheztel a volt férjére, mégpedig amiatt, hogy ezt a működő szövetkezetet is képes tönkretenni csak azért, hogy bosszút állhasson. Ami a szövetkezet sorsát illeti a leváltott elnöknő elmondta: feladata az elmúlt 8 év során az volt, hogy pénzt szerezzen a szövetkezet működésére, az ágazatvezetők pedig ugyanúgy költekeztek, mint ahogy azt a szocializmus idején megszokták. Újlaky Kornélia szerint a szövetkezetben történtekért ő a hibás, mert nem lépett fel erélyesen azokkal szemben, akik a szövetkezet vagyonát a saját céljaikra használták fel, vagy nem mondott fel azonnal a gépesítőnek, aki akkor is új alkatrészt vásárolt, ha a gépet javítani lehetett volna. Ilyen gazdálkodási módszerek mellett a Dárius-kincs is elfogyott volna, az tekinthető csodának, hogy bár a kifagyott repce miatt ötmillió koronás kár keletkezett és az egyes részlegek elherdálták a pénzt, 2003 végére a szövetkezet nem lett veszteséges. A csődeljárással kapcsolatban a volt elnök elmondta: ő nem a csődeljárásba egyezett bele, hanem csupán az adósság tényét igazolta az Agrochem Úpornak. Ezzel kapcsolatban kifejtette azt is, hogy a kérdéses időpontok jelentős részében fürdőben, illetve külföldi szabadságán tartózkodott, s azok, akik most az ő fejét követelik, saját hatáskörükben, betartva a szövetkezet alapszabályzatát, kifizethették volna a tartozást. Egyebek mellett a volt elnök asszony még kifejtette: szerinte az egész ügylet mögött a Rezes család áll, amely Kassáról irányítva rászedte volt férjét a most folyó ügyletek lebonyolítására.

Nem feladatom, hogy véleményt alkossak az Abarán történtekkel kapcsolatban, az pedig végképp nem, hogy igazságot szolgáltassak. Az ott tapasztaltak azt sugallják, hogy nagy játék folyik a kis településen, és magasabb érdekek ütköznek. Akik most a piszkos munkát végzik, később talán kapnak egy-egy koncot, a játszma abszolút vesztesei pedig a szövetkezeti tagok és a földtulajdonosok lesznek.