A terep Norvégiát idézi

Az Európai Unió keleti kapujának is nevezett, 98,5 kilométernyi szlovák–ukrán határszakasz Szlovákia schengeni övezethez való csatlakozása után egyesek szerint a világ egyik legszigorúbban ellenőrzött országhatárává vált. Szlovákia 2003-tól folyamatosan több száz millió korona EU-s támogatást kapott a műszaki fejlesztésekre. 2006 szeptemberétől tesztelték a jobb rádió-összeköttetést biztosító új rendszert, és a munkálatok során új adótornyokat is elhelyeztek. A határt őrző szerveknek éjjellátó készülékeik és hőkameráik vannak, a meglévő gépkocsiparkot is folyamatosan fejlesztik. A régi Lada Nivákat lecserélték, terepjárókat, quadokat és motorkerékpárokat vásároltak. Problémát jelent ugyanis, hogy a határ mellett – főleg az ország északkeleti részén – több helyütt nincsenek gépkocsival járható utak, s ezek hiánya nagyban megnehezíti az őrzést. Nemzetközi megfigyelők állították, hasonlóan nehéz terepviszonyokat csak Norvégiában láttak. A terep néhol télen csak motoros szánokkal járható, a határőrök már ilyenekkel is rendelkeznek. A fejlesztés keretében néhány éve minden határőr új téli és nyári felszerelést kapott, fejenként mintegy 47 ezer korona értékben. A határőrök száma jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, és a határ mentén Szlovákiában hét új szolgálati épületet emeltek. A határőrök az európai információs rendszer segítségével már a határon megállapíthatják, hogy az általuk ellenőrzött személyt körözik-e, elkövetett-e valami törvénybe ütközőt, vagy egyéb ok miatt nem került-e a rendőrség látókörébe. A schengeni csatlakozás óta a Bodrogközben és az Ung-vidéken több járőröző terepjárót látni az utakon, és a szúrópróbaszerű gépjármű-ellenőrzések száma is növekedett. Elfogott illegális bevándorlókról és lefülelt cigarettacsempészekről a megszigorított ellenőrzés ellenére is hallani lehet híreket.