A Rákóczi-szobor első napja Kassán

Ne vádoljon senki áprilisi bolondsággal: II. Rákóczi Ferenc nem hús-vér testi valóságában, se nem kísértő szellemként érkezett az általa hőn szeretett városba, hanem szobor formájában, Magyarország ajándékaként.

Délelőtt tíz óra

A Rodostói ház udvarán néhány álmos újságíró lézeng. A Hóhér-bástya mögött kék monstrum áll, egy darus kocsi. A járda már beszakadt alatta, más említésre méltó még nem történt. A városi sajtószóvivő előzetes információja szerint a szobrot tíz és tizenkét óra között helyezik majd el, azaz emelik át daruval a falon. A daru már gyakorol, a fejedelem késik.

Fél tizenkettő

Az utcában lakók aggodalommal vegyes kíváncsisággal méregetik a kék monstrumot, és nem repesnek arra a gondolatra, hogy hamarosan egy többtonnás kőtömb emelkedik majd a fejük fölé. Néhány kíváncsi járókelő bekukkant az udvarba, aztán továbbáll. A legújabb hírek szerint a műalkotás egy óra körül érkezik.

Háromnegyed egy

A kék monstrum hátsó fertályában ott fekszenek a becsomagolt, alaktalan és felismerhetetlen átemelni valók. A kíváncsiskodók létszáma az ebédidőre való tekintettel megcsappant, a korgó gyomrú újságírók és fotósok száma megnövekedett. Elindul végre a nagy kő – ki tudja, hol áll meg. A darukezelő és az udvarban álló navigátor mindenesetre tudja, mert az egyre lejjebb ereszkedő hatalmas talapzat lassan, de biztosan éppen ott landol, ahol állnia kell: a járda közepén.

Negyed kettő

Egy kisebb kő érkezik, az előbbihez képest kavics. A kisebb kő a nagyobbra kerül, a megfelelő vájatba a megfelelő acélrúd – ez tartja öszsze némi ragasztó segítségével a két tömböt. Azon a kisebbiken van a felirat, a megoldást furcsállhatjuk, míg meg nem érkezik egy bronztömb, melyet a kisebb kőre ráhúznak. Ismét vascövekek, ismét ragasztó, átható acetonszag. Az alaktalan tömbből egyfajta könyvtartó állvány lesz, könyvvel, tollal, a lecsüngő (bronz)terítőn a felirat: Cum Deo pro patria et libertate.

Délután két óra

Végre meglátjuk az égen a fejedelmet. Vízszintesen érkezik, fejénél és lábánál rögzítve himbálózik a levegőben. Leeresztik a fűbe, aztán nagy hórukkozás, talpra kell állítani Rákóczi Ferencet. Addig a sajtós had gyönyörködhet a látványban, a fejedelem csizmájának ugyanis nincs talpa, ellenben két-két vascövek áll ki a csizmája végéből.

Fél három

A fejedelem, immár függőleges állapotban, újra a levegőben himbálózik. A két keze alatt és a feje körül, szemét eltakarva feszül a rögzítőkötél. Nem láthatja tehát, ahogy milliméterenként araszolva leeresztik a talapzatra. Aztán újra felemelik. Egy kis kiigazítani való akadt: mélyíteni kell a talapzatba fúrt lyukakat. Ezután végre leereszkedhet a szobor.

Negyed négy

A szobrász Győrfi Sándor és fia, szintén Sándor, a jól végzett munka után vált pár szót a jelenlévőkkel, néhány fotó erejéig pózol a szobor előtt. A fejedelemnek a többórás hercehurca után pihennie kell, a ragasztónak meg kell kötnie. Az udvar kiürül. A fejedelem szobra egyedül marad a Rodostói ház előtt, abban a városban, ahol a műalkotás modelljének hamvait épp száz éve helyezték örök nyugalomra.