A nagy háború

IBOS EMESE

Rimaszombat. Az első világháború kitörésének centenáriuma alkalmából rendezett kiállítást a Gömör-Kishonti Múzeum. A tárlat betekintést nyújt Gömör-Kishont vármegye lakóinak életébe a háború alatt, eredeti forrásoknak köszönhetően számos emberi sorsot is elénk tár.

A kiállítás bemutatja, hogyan zajlott a hétköznapi élet a háború alatt, milyen gazdasági és egyéb megszorítások változtatták meg Rimaszombat lakóinak addig nyugodt, békés életét, milyen jótékonysági hadigyűjtésekbe kapcsolódott be a lakosság, hogyan működött a Vöröskereszt-egylet, és a kezdeti lelkesedés hogyan alakult át keserűséggé. A balkáni, a galíciai, a keleti, az olasz és a román hadszíntéren szolgáló gömöri bakák emléke korabeli fotókon, levelezőlapokon, katonai könyvekben, újságcikkekben, tábori naplón, harcászati eszközökön és saját kezűleg készített emléktárgyakon elevenedik meg. Ötven, többségében rimaszombati katonatörténet elevenedik meg. Kerényi Éva, a kiállítás kurátora olyan információkat gyűjtött össze, melyek a történelemkönyvekből hiányoznak.

Kiderül, hogy a gömöri katonák melyik honvédezredbe vonultak be. Ki volt az a rimaszombati születésű férfi, aki a háború kitörésekor Magyarország honvédelmi minisztere volt. Láthatunk titkosírással írt képeslapot, korabeli egyenruhát és elolvashatjuk azt az 1917-ből származó receptet, mely a fűrészporos hadikenyér készítését írja le.

Kerényi Éva szerint a tárlat legértékesebb darabja az a Ferenc József császárt ábrázoló portré, melyet a megszálló csapatok bevonulásukkor a vármegyeházán szuronnyal kaszaboltak össze.

Mátrai Makovits Jenő hét tervet készített a rimaszombati hősi emlékműre, nagy meglepetésre végül egy jóval egyszerűbb alkotás épült meg. A ma ismert emlékmű nem azonos az eredeti emléktáblával, eltávolították róla a magyar feliratot. A nem mindennapi tárlat szeptember végéig tekinthető meg.