A hajléktalanokról vitáztak a képviselők Nagymegyeren

Nem egész másfél évvel ezelőtt, 2023 novemberében egy halott hajléktalant találtak a piactér egyik bodéjában. Poprádi lakosként azonosították, aki munkakeresőként érkezett Nagymegyerre, mely során szálláshoz is így jutott volna, de alkoholproblémái miatt szinte azonnal elküldték. A városi rendőrség tudomása szerint ugyancsak hajléktalanok laktak abban a 1910-es években épített malomban, ami tavaly novemberben égett ki.

Nagymegyer város idei első képviselő-testületi ülésén Kórósi Zalán képviselő felvetette a hajléktalanok kérdését. 

Keveset vagyok itthon, későn járok haza, de egyre több olyan idegen arcot látok, akiknek semmi keresnivalója nincs a városban életvitelszerűen. Jönnek emberek, akik egyszerűen »honfoglalnak«. Ami az Eper utcában van, az katasztrófa, pedig az a város központi része. Ha megkérdezik ezektől az emberektől, hogy mit keresnek itt, akkor valakit megneveznek, aki engedélyt adott. Mi szemétdíjat emelünk, terheljük a város lakosságát, de szemet hunyunk e felett, és ezt a fajta ittlétet toleráljuk

 – fejtette ki kérdését a képviselő.

Estergajoš Mária alpolgármester vezetésével összeállt egy munkacsoport, amely a hajléktalanokkal foglalkozik. Eddig két embert emeltek ki, akik korábban életvitelszerűen a parkban éltek, ők a közeljövőben otthonba kerülnek. A szociális bizottság nevében az alpolgármester kifejtette, hogy az Eper utcán nem csak hajléktalanok élnek, hanem olyan családok is, akiknek az az állandó lakhelyük, lakást máshol nem kaphatnak, mert sok tartozásuk van. Akadnak, akik 20-30 eurónként törlesztenek, az ő helyzetükön tudnak segíteni a szociális bizottság tagjai. 

Akik a parkban élnek, többségük nem nagymegyeri lakos. Őket nincs jogunk kitenni a városból. Most van egy pályázati felhívás éppen a szociális inklúzió témakörében, ezen dolgozik a már említett munkacsoport

 – tájékoztatott az alpolgármester.

Csémi István képviselő a nem szolvens, alkalmazkodni képtelen hajléktalanok miatt aggódik és határozottan elutasítja, hogy a város lakosainak pénzén éljenek. Hangsúlyozta, hogy nincs rendben az, hogy elfoglalják a várási tulajdonban lévő ingatlant, ahová a szomszédos szociális épületekből még az áramot is áthúzzák, aminek a részleteit sem ők, sem az ezekben a szociális ingatlanokban élők nem fizetik. 

A helyi lakosok fizetik a villanyt, a szemétdíjat, de akik a szociális lakásokban laknak, azok sem mind fizetik a részleteiket. A város lakossága joggal várja el, hogy a város pénzét a költségvetésből a városra, illetve azokra fordítsák, akik adót, szemétdíjat fizetnek és betartják a törvényeket

 – hangsúlyozta a képviselő.

A korábbi, tavaly decemberi testületi ülésen felmerült a volt fogorvosi rendelő épülete a szlovák iskola mellett, amibe hideg időben ugyancsak behúzódtak a hajléktalanok. Akkor Vörös Zsuzsanna képviselő közvetítette a panaszt, miszerint az udvart olyan állapotban hagyják ott, ami a gyerekeknek és az arra járóknak kellemetlen, nem jó. 

Amikor kimentek ide a városi rendőrök, azt a választ kapták tőlük, hogy a polgármester megengedte, hogy maradjanak

 – nehezményezte Csémi István. Bognár Imre, a városi rendőrség parancsnoka elmondta, hogy amikor kint voltak és a hajléktalanok nem tudták igazolni ott-tartózkodásukat, elküldték őket, majd a városháza bezáratta az épületet. 

Miután a rendelőt bezárták, kiültek a padra, de mivel jöttek az éjjeli mínusz 5 fokok, nem volt más lehetőség, mint átmenetileg újra beengedni őket, amíg a város nem talál más megoldást. Már folyamatban van, hogy otthonba kerüljenek

 – fogalmazott a parancsnok. 

Lapos Ildikó képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy embernek az ottlétre valóban engedélye van, akkor azt írásban is fel kellene mutatnia, a szóbeli jóváhagyást a városi rendőrség nem fogadhatná el.