A Biatectől az euróig

Az intézményben fellelhető, valamint a nagyszombati Nyugat-szlovákiai Múzeum, a Szlovák Nemzeti Múzeum és a pozsonyi Városi Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött érmékből, papírpénzekből és más fizetőeszközökből öszszeállított tárlaton a látogató mindazokkal a fizetőeszközökkel ismerkedhet meg, amelyeket a mai Szlovákia területén egykor használtak, de az euróval is, amelyet az ország egyelőre csak tervez bevezetni.

Megtekinthetők itt régi kelta pénzérmék, Nagy Sándor drachmája, Szent István ezüst tallérja, de például olyan, lándzsahegy alakú fémlapok is, amelyek ugyan nem számítanak pénznek, de a cserekereskedelemben ahelyett használták azokat. Azt is megtudhatjuk, hogy a világon először Kínában volt papírpénz. Kínai bankó ugyan nincs a galántai kiállításon, de láthatók itt milliós, milliárdos és kvadrilliós címletű pénzek a magyar pengő korszakából. A múzeum saját gyűjteményében pedig a világ legnagyobb méretű bankója, a százrubeles is megtaláható. Figyelemmel kísérhetjük az egykori Habsburg-birodalom és az osztrák–magyar közös állam fizetőeszközeinek változását is. Látható a kiállításon például a múlt század hatvanas éveiben használatos egy-, három és ötkoronás papírpénz is. Észrevehetjük, hogy Ján Žižkának a huszonöt koronáson az egyik, a húszkoronáson a másik szemén van kötés. Itt van az a Klement Gottwald képmásával díszített zöld százkoronás is, amely nagyon rövid ideig volt forgalomban, hiszen 1989-ben, nem sokkal a rendszerváltás előtt kezdték nyomni. A kiállítás május végéig tart.