Az államfők a nap folyamán a B9-ek NATO-ba való belépéséről, illetve a NATO fennállásának 70. évfordulójáról is megemlékeztek (A szerző felvétele)
A bukaresti kilencek tagjai érzékenyen reagálnak a kelet felől érkező fenyegetésre, és a modern technológiák okozta veszélyekre, amelyekkel egyénileg és együtt is meg kell birkózniuk. A NATO kelet-európai tagországai egy közös nyilatkozatban fejezték ki álláspontjukat, melyet a csütörtöki találkozón fogadtak el Kassán.
A fejleményekjről Andrej Kiska államfő számolt be azon a sajtótájékoztatón, amelyen Andrzej Duda lengyel államfő és Klaus Werner Iohannis román államfő is jelen volt.
„Ma már a legnagyobb, legerősebb országok sem képesek egyedül harcolni azokkal kihívásokkal, mint a migráció, a biztonság, a terrorizmus vagy akár a gazdasági növekedés. Nem vagyunk egyedül, az Európai Unió és a NATO részei vagyunk, vannak szövetségeseink és barátaink. Eddigi sikereinket egyrészt a NATO-nak köszönhetjük“ – mondta Kiska, aki szerint az egymás iránti bizalom abban nyilvánul meg, hogy veszély esetén a tagországok kölcsönösen és egyforma fellépéssel védik saját maguk és a tagországok lakosait. Kiska szerint a kollektív védelmi rendszernek óriási szerepe van, ugyanis azzal könnyen eltántorítják a rossz szándékú ellenfeleket.
A csúcstalálkozón a fekete-tengeri és a Balti-tengeri helyzetről, illetve Oroszország befolyásáról is szót váltottak. Iohannis elmondása szerint nagyon fontos az Európai Unió és a NATO közötti kapcsolat biztosítása, a B9-ek szerinte a nyilatkozat aláírásával egyértelmű üzenetet küldtek a világnak a NATO-n belüli szövetségesek összetartásáról. „Románia számára ezek létfontosságú kötelességek, hiszen az emberek védelméről van szó, valamint arról, hogy tudják azt és elhiggyék, hogy teljes biztonságban vannak“ – mondta Iohannis. Az egyik legnagyobb veszélyforrás szerinte jelenleg a fekete-tengeri régió, ahol a NATO hosszú távú jelenléte szükséges. A lengyel államfő is elmondta, hogy a NATO tagországai teljes mértékben egyetértenek a keleti régió biztonsági erőinek megerősítésében. Duda úgy véli, hogy Lengyelország lehetne az a csomópont, ahonnan a haderők által nyújtott biztonság a környező országokba is eljuthatna. „Mindannyian úgy látjuk, hogy napjainkban Oroszország hódító ambícióinak a visszatérése jelenti az egyik legnagyobb veszélyt“ – jelentette ki a lengyel államfő. Kiska elmondta, hogy fontos az egységes külpolitika, amelynek a védelmi politikával is összhangban kell lennie, és azt is kijelentette, hogy a csütörtöki találkozón nem új működési elvek létrehozásáról beszéltek, hanem éppen ellenkezőleg, a NATO erejét Kiska az egységben látja. „Biztosan nem tervezünk új rendszereket létrehozni, maximálisan a NATO működését próbáljuk kiegészíteni. Pontosan ez hangzott el a találkozón is“ – mondta a sajtótájékoztató végén Andrej Kiska. A bukaresti kilencek – Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – kassai csúcstalálkozóján Európa és szomszédságának biztonsági helyzete volt a fő téma, de ezzel párhuzamban a dezinformációk terjedéséről, a kibertámadások elleni védelemről és a propagandáról is tárgyaltak.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.