A hibrid veszélyekről is tárgyaltak az elnökök Kassán

A Bukaresti 9-ek – Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Románia köztársasági elnökei Andrej Kiska szlovák államfő meghívására érkeztek a keleti nagyvárosba, hogy Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával közösen emlékezzenek meg Csehország, Magyarország, Lengyelország 20 évvel ezelőtti és a további B9 országok 15 évvel ezelőtti csatlakozásáról a katonai szövetséghez.

Az államfők csúcstalálkozóján elsősorban Európa és a vele szomszédos térségek aktuális biztonságpolitikai helyzetét vitatták meg, de szó esett a kibertámadások megelőzésének lehetőségeiről, a dezinformáló propaganda elleni hatékony védekezés módjairól is. A találkozón az úgynevezett hibrid veszélyeztetések két speciális szakértője, Edward Lucas, a The Economist egykori publicistája, illetve Miriam Lexmann, a Brüsszeli Nemzetközi Republikánus Intézet igazgatója is jelen volt.

A rendezvény első felében egy kerekasztal-beszélgetés zajlott, melyet a köztársasági elnökök közös fotózása követett. Délután a NATO létrehozásának 70. évfordulója alkalmából felállított emléktáblát leplezték le.

Andrej Kiska szlovák államfő elmondta, Kassa egy napra Európa központjává vált. „Az itt megjelent elnökök közel százmillió embert képviselnek. A találkozó témája a régió, Európa és az egész világ biztonsága volt. Az emberek úgy vélik, biztonságban élünk, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az államoknak gondoskodniuk kell a lakosokról. Lehet, hogy sokan azt kérdezik, miért kell annyi pénzt a nemzetbiztonságba fektetni, de emlékezzünk csak vissza arra, amikor öt évvel ezelőtt a Szlovákiával szomszédos Ukrajnában majdnem kitört a háború” – fogalmazott Kiska. Hozzátette, Kassától mindössze száz kilométerre komoly harc folyhatott volna, és akkor biztosan mindenkiben felmerült volna a kérdés, biztonságban vagyunk-e. „Az itt megjelent elnökökkel pontosan ezekről a dolgokról beszélgettünk, hogy a lakosok megértsék, miért kell a nemzetbiztonságba pénzt fektetni, és biztonságban érezzék magukat. Mint kiderült, a bukaresti kilencek minden egyes régiójában másként értelmezik a helyzetet. Észtország lakosságának 70 százaléka Oroszországot fenyegetésnek érzi, viszont Magyarországon mindössze 26 százalék vélekedik így. Pontosan ezért abban egyeztünk meg, hogy ezekre a találkozókra szükség van, és hogy a tagállamok lakosaival szemben megértőnek kell lennünk. Az elnökökkel arról is szót váltottunk, hogyan tehetnénk Európát biztonságosabbá, és hogyan győzzük meg az embereket arról, hogy a NATO-tagállamok hadseregei készen állnak az esetleges problémák gyors és flexibilis orvoslására” – magyarázta az államfő.

A találkozón a hibrid veszélyekről is szó esett. Ahogy Kiska elmondta, a román köztársasági elnök a nap során azt a kérdést tette fel, mi történne abban az esetben, ha például Oroszországgal konfliktusba kerülnének, ugyanis Románia földgázellátását teljese mértékben az oroszok biztosítják. „Ebből az okból különféle diplomáciai és kommunikációs kérdéseket is feltettünk egymásnak. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a brexit kapcsán a Facebook statisztikái bebizonyították, hogy az Oroszországból származó fizetett hirdetésekkel több millió brit lakost befolyásoltak úgy, hogy igennel szavazzanak az Európai Unióból való kilépésről. Ezek a történések a mi országainkat is nagy mértékben befolyásolják, nem beszélve arról, hogy Oroszország a mi választásainkba is bele akar szólni” – figyelmeztetett Andrej Kiska.