Piacvédelmi indítvány kerül a kormány elé

Pozsony. Nem felel meg az igazságnak, hogy a földművelésügyi minisztérium nem tett semmit a múlt év ősze óta tartó sertéspiaci probléma megoldásáért – reagált csütörtöki riportunkra (lásd ÚJ SZÓ, március 13, 3. old.) Dobos László, a földművelésügyi tárca mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi szekciójának vezérigazgatója. Egyben arra emlékeztetett, hogy sajnos nem ez az egyetlen ágazat, amelyben átmeneti – a termelőket súlyosan érintő – többlettermelési válság jelei mutatkoznak, és többlettermelés nemcsak nálunk keletkezett, hanem ami igazán veszélyes, a környező országokban is.

Dobos László szerint nagyban nehezítette a hazai sertéstenyésztési gondok kezelését, orvoslását az, hogy a tenyésztők és a feldolgozók érdekképviseleti szervezetei nem tudtak közös nevezőre jutni, vajon ténylegesen mennyi az a húsmennyiség, amely feleslegként van jelen a piacon. „Nehéz központilag utasítani a feldolgozókat, hogy csak a hazai tenyésztőktől vásárolják, ha olcsóbban is be tudják szerezni az alapanyagot” – mondta Dobos, majd utalt arra, hogy a hazai hasznossági mutatók rosszak, azaz országos átlagot tekintve túlontúl drágán állítjuk elő a sertéshúst. (Ezért is korrigálta az Agrárgazdasági Kutatóintézet 42 koronára a sertéshús előállítási költségeit.)

„Számtalan egyeztetésre került sor a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók érdekképviseleti szervezeteivel. A március 7-ei tanácskozáson határozottan leszögeztük: a feldolgozói üzemek uniós feltételekre való felkészülésének költségtérítésekor a szaktárca is figyelembe fogja venni, hogy az alapanyagot hazai tenyésztőktől vagy külföldről szerzik-e be.” Lapunk kérdésére, hogy milyen volt a feldolgozók reakciója, a vezérigazgató elmondta: értesüléseik szerint egy-két húsüzem máris érdeklődik az olcsó lengyel sertéshús behozatali lehetőségei iránt. „Lengyelországban ugyanis 150 ezer tonna sertéshúsfelesleg keletkezett, ami Szlovákia csaknem egész évi előállítási keretének felel meg. A lengyel kormány 41 ezer tonna exportját akarja támogatni, kilónként 2-2,5 zlotyval. A csak a pillanatnyi nyereségre koncentráló feldolgozók tehát elvileg már kilónként 28 koronáért be tudnák szerezni a feldolgozandó alapanyagot.”

A sertéstenyésztők szövetsége a veszélyt érzékelve kedden beadványt intézett a gazdasági minisztériumnak, amelyben a 214/97 Tt. számú törvényre hivatkozva az import korlátozását, befagyasztását eredményező behozatali vámemelést kezdeményezik. Dobos nem akart találgatásokba bocsátkozni, vajon miként viszonyul majd a gazdasági tárca a sertéstenyésztők indítványához. „Elvileg harminc napjuk van a válaszadásra, miközben a védővám maximum 200 napra foganatosítható” – mondta a vezérigazgató, akitől megtudtuk: a március 13-ai egyeztetésen az agrárkamara és a sertéstenyésztők és húsfeldolgozók megállapodtak: kidolgoznak egy anyagot, amely a sertéspiaci helyzet komplex kezelését vetíti elő, és felkérik a földművelésügyi tárca vezetőjét, hogy terjessze azt a kormány elé. „Erre kedvező körülmények között már a jövő héten sor kerülhet” – fogalmazott a vezérigazgató, aki szerint a 3 ezer tonna sertéshús exporttámogatásának (lásd az Új Szó március 4. számát) is csak akkor van értelme, ha nincs import.

A szaktárca közleménye szerint a földművelésügyi minisztérium támogatja az importot korlátozó behozatali vám megemelését. Értesüléseink szerint a cseh kormány is 88,5 százalékos pótvám kivetésével akarja megvédeni piacát és sertéstenyésztőit a Lengyelországban felgyülemlett sertéshúsmenynyiséggel szemben. (gyor)