Van, ami gyorsabb, mint a fény ?

Washington. A Chandra amerikai röntgenobszervatórium mérései arra engednek következtetni, hogy létezhet még a fénynél is gyorsabb anyag, és ha ez így van, alapjaiban rendülhet meg a világegyetemről eddig alkotott felfogásunk.

Washington. A Chandra amerikai röntgenobszervatórium mérései arra engednek következtetni, hogy létezhet még a fénynél is gyorsabb anyag, és ha ez így van, alapjaiban rendülhet meg a világegyetemről eddig alkotott felfogásunk.

A Chandra egy tőlünk 17 ezer fényévnyire lévő, egy kettős csillagrendszerben megbújó fekete lyukból származó óriási kilökődéseket „vett szemügyre”.

Ebben a rendszerben egy fekete lyuk szívja el az anyagot egy másik csillagból. A fekte lyukakról az az általános felfogás, hogy az univerzum legmasszívabb képződ-ményei.

Óriáscsillagok összeroppanása következtében keletkeznek, és oly hihetetlen mértékben sűrűsödik össze bennük az anyag, hogy mindent elnyelnek, még magát a fényt is.

Ebből következik, hogy a fekete lyukakat lehetetlen megpillantani, létükre kizárólag a környezetükben zajló kozmikus jelenségekből lehet következtetni.

Négy évvel ezelőtt azonban egy másik amerikai űrteleszkóp mérései azt sugallták, hogy a fekete lyukakból is lehetségesek óriási kilökődések.

Az akkor megfigyelt kilökődés pályáját követve amerikai tudósok arra a következetésre jutottak, hogy ezek a kilökődések a fény sebességénél is gyorsabban hagyták el a fekete lyukat, majd a kilökődő anyag a csillagközi porokkal és gázokkal ütközve röntgensugárzássá alakult át, mozgása pedig lelassult.

Mindenesetre először sikerült megfigyelni ilyen kilökődéseket a robbanás pillanatától kezdve egészen addig, hogy az anyagtömeg később veszített sebességéből. Az anyagcsomók négy év alatt három fényévnyire távolodtak el egymástól.

Ha mindez helytállónak bizonyul, meginoghat akár Albert Einstein relativitáselmélete is. A kutatók Einstein előtt is tudták: a mozgás relatív. Például ha egy hajón utazunk, mozdulatlanok vagyunk a hajóhoz képest, de mozgunk a parthoz viszonyítva.

Einsten munkásságának fontos eleme, hogy felismerte: ez alól kivétel a fény, amelynek a másodpercenkénti 300 ezer kilométeres sebessége abszolút. Semmi sem gyorsabb a fénynél, és a fény mindig ugyanazzal a sebességgel halad, függetlenül attól, hogy hol és azt hogyan mérjük.

Most egyelőre az a helyzet, hogy látszólag némely objektumok kezdetben fénynél is nagyobb sebességgel mozognak, majd lelassulnak. Lehet, hogy ennek alapján módosításra szorul az a megállapítás, hogy a fény sebessége abszolút?

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?