Párizs. Elindult a Rosetta európai űrszonda tegnap reggel a Francia Guyanában lévő Kourou űrközpontból, hogy tíz év alatt eljusson a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre.
Úton az üstökösvadász
A szondát az EADS-Astrium építette az ESA naprendszer-kutató programjának közvetítésével, jelentős magyar közreműködéssel. A magyar tevékenység főleg a Philaehez kapcsolódik. A legnagyobb feladat az egység központi számítógépének kifejlesztése volt, amit a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben (RMKI) végeztek el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszékén a Philae fedélzeti ellátó és energiaelosztó rendszertervét készítették el. A KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) munkatársai két tudományos műszer tervezésében és elkészítésében vettek részt. Az RMKI a Rosetta orbiterre kerülő, öt különböző érzékelőt tartalmazó plazma mérőrendszer létrehozásában is vállalt feladatot.
A Rosetta és a Philae név a kutatók várakozásaira utal. A rosette-i kő és a philae-i obeliszk többnyelvű feliratai alapján fejtette meg Champollion az óegyiptomi hieroglifákat. Az űrszonda mérései a Naprendszer őstörténetébe engednek majd bepillantani, ugyanis az üstökösök változatlan formában hordozzák magukban azt az ősanyagot, amelyből a Naprendszer kialakult. (MTI, Origo)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.