Jeruzsálem. Az első századból származó alagútra bukkantak régészek Jeruzsálemben, miközben a város ókori főutcája után kutattak. A kitűnő állapotban megmaradt járat valójában csatorna volt, amely a csapadék elvezetésére szolgált.
Utat kerestek, ehelyett ókori alagutat találtak
Jeruzsálem. Az első századból származó alagútra bukkantak régészek Jeruzsálemben, miközben a város ókori főutcája után kutattak. A kitűnő állapotban megmaradt járat valójában csatorna volt, amely a csapadék elvezetésére szolgált. Josephus Flavius ókori történetíró leírása alapján feltételezik, hogy menekülési útvonalként is szolgált a város lakói számára időszámításunk után 70-ben, amikor a rómaiak bevették Jeruzsálemet.
Az alagút fala helyenként három méter magas és kövekkel megerősített. Eddig mintegy száz méter hosszúságban tárták fel, teljes hosszát pedig egy kilométeresre becsülik. A város déli részében, a Siloah tónál kezdődik, a város déli peremén húzódik végig és az óvárosig, a Templom-hegyig vezet.
A járat fenekén arany pénzérméket, cseréptöredékeket és olajlámpásokat találtak. „Az adja a felfedezés jelentőségét, hogy közelebb visz minket a második templom korának, Krisztus korának mindennapi életéhez” – mondta Éli Sukron, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa a zsidók többször lerombolt és többször újjáépített ókori templomára utalva.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.