A Budapest XVI. kerületében lévő Naplás-tó, a gyanútlan arra járónak egy átlagos, nem túl látványos horgásztónak tűnik. Ennek ellenére a tó, a környező láprét és a nádas, számos védett növény és állatfajnak ad otthont, többi között az egyetlen hazai őshonos teknősfajunk, a mocsári teknős élőhelye is.
Teknőssziget Budapesten
Mintaterület és bemutatóhely
A tó fontos élőhelye a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis). A mocsári teknős elsősorban lassú folyóvizekben és állóvizekben fordul elő, azok vízinövényzettel benőtt részein. A WWF-Magyarország által 2002-ben indított mocsári teknős védelmi program keretében az ország számos területén folyamatos állományfelmérést végeznek, melynek elsődleges célja az állomány változásának nyomon követése, és az élőhely védelmének biztosítása.
„A Naplás-tó egyfajta mintaterületül és bemutatóhelyül szolgál” – nyilatkozta lapunknak Bera Márta, a program koordinátora. A többéves kutatás során néhány itt élő egyedet rádióadóval láttak el, hogy nyomon követhessék a mozgásukat. Élvefogós csapdákkal pedig az állomány méretét próbálják meghatározni, ez mintegy száz egyed körül lehet. Mivel a tavon a horgászat és a hétvégi turisták miatt erős a zavarás, a nádas egyes részeit bójákkal kerítették el, hogy védelmet biztosítsanak a teknősök számára. Ugyanakkor fatörzseket is helyeztek a vízbe, ami kiváló napozóhely a teknősök számára.
Az országos állomány méretéről nehéz pontos adatot adni – állítja a szakértő –, a becslések inkább a nagyságrendi változásokra vonatkoznak. A még jelentős számban előforduló őshonos fajra a legnagyobb veszélyt egyrészt az élőhelyek beszűkülése, valamint az emberi zavarás jelenti, ugyanis gyakran tönkreteszik a tojásrakó helyeiket, elpusztítják őket a vélt károkozás miatt, számos egyed pedig az élőhelyet keresztező autóutakon végzi.
Konkurens teknősök
Egy másik szintén jelentős veszélyforrás a vörösfülű ékszerteknős, ugyanis a megunt, egyébként melegebb területekről (Észak-Amerika déli területeiről) származó hobbiállatot a tulajdonosaik gyakran a mocsári teknős élőhelyéül szolgáló kis tavakba, vízfolyásokba teszik ki. Bár korábban a szakértők azt gondolták, hogy az ékszerteknősök nálunk nem képesek áttelelni, úgy tűnik, tévedtek, a tapasztalatok szerint nagy részük átvészeli a telet. Sőt, a szakirodalom szerint Franciaországban annyira „berendezkedett” ez a faj, hogy még ott született egyedeket is regisztráltak.
Mivel az elmúlt évtizedek során a hazai vizekben egyre szaporodó számú ékszerteknős meglehetősen jól alkalmazkodott az európai klímához és természeti adottságokhoz, nem lévén természetes ellensége, komoly konkurenciát jelent az őshonos mocsári teknős számára, mivel táplálékuk hasonló: halak, algák, rovarok, csigák, férgek. Az ékszerteknős ráadásul jóval aktívabb, mint az őshonos társa. Ugyanakkor fordítva is igaz, vagyis előfordul, hogy a mocsári teknőst befogják hobbiállatnak, holott védett fajról van szó.
A férfiak viselik a szoknyát
A mocsári teknős hátpáncélja sötét zöldes-barnás-fekete színű, melyen sárga mintázat látható. A kifejlett nőstény általában nagyobb, mint a hím. Viszont a hím hátpáncéljának hátsó felén lévő szegély (ún. szoknya) szélesebb, mint a nőstényé, ezért mondják, hogy a férfiak hordják a szoknyát. A haspáncél világos színű és sötét foltokkal mintázott. Az október végén (november elején) magát iszapba ásó teknős tavasszal – áprilisban – jön elő a telelésből, és májusban párzik. A fehér, lágy héjú tojásokat a talajba ásott mélyedésbe teszi. A lerakott mintegy tíz tojásból általában egy-kettő kel ki, viszont a tojások áttelelhetnek, és bár kevés eséllyel, de következő tavasszal, akár ki is kelhetnek belőlük az új egyedek.
A mocsári teknős éjjel aktív, vagyis ekkor jár vadászni, nappal pedig a vízparton vagy a vízből kiemelkedő ágakon napozik. Mivel félénk állat, a legkisebb zavarásra a vízbe ugrik, ezért fontos az élőhelyek zavartalansága. A mocsári teknős védelmi program részeként, a Naplás-tónál, de az ország több pontján is, májusban, illetve ősszel a WWF szakértői bemutatót tartanak a lakosság számára, ahol az érdeklődők számos érdekességet megtudhatnak erről a fajról és élőhelyéről. (NG)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.