Dilemma minden szülőnek, elvárhatja-e a szünidejét töltő gyermekétől, hogy tanuljon a pihenő napjaiban. Vajon helyesen teszik-e, ha megengedik, hogy csemetéjük teljes egészében megfeledkezzen az iskoláról, és ami vele jár, a tanulásról? A gyermeklélektan ismerője szerint egy kevés tanulás ilyenkor sem árt, sőt kifejezetten hasznos lehet.
Tanulni a szünidőben? Érdemes!
Attól meg nem megy gallyra a szünidő, ha tanulunk is egy keveset közben. A szünidő a pihenésé, de nem a semmittevésé. ĺgy tehát, akár tanulni is érdemes a pihenőnapokon, már csak azért is, mert még mindig jobb, mint unatkozni, unatkozni pedig senki sem szeret, még a vakációzó gyerekek sem.
Megnyugtatja a lelkiismeretet
A játék, a szórakozás és a pihenés szüneteiben a tanulással töltött órák persze nemcsak az unalom leküzdésében segítenek, a diák lelkiismeretét is megnyugtatják. „Ha a diák a másfél-kéthetes téli szünidő alatt is előveszi néhanap a tankönyveit, gyakorol, és megpróbálja behozni esetleges lemaradásait, nyugodtabban folytathatja a sulit januártól” – fűzte hozzá a gyermekpszichológus. Ismereteinek gyarapodásával jobb eredményeket érhet el, mint annak előtte, és ez megnyugtatóan, bátorítólag hathat számára.
„Szoktam is ajánlani a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek szüleinek, hogy hétvégéken is szenteljenek közösen egy kis időt a tanulásra, nézzék át a heti tananyagrészt, hogy a tanultak valóban rögzüljenek a gyermek fejében. ĺgy csemetéjük nemcsak arra az egy tanítási órára, addig az egy felelet erejéig lesz felkészült. Tudása ez által ugyanis tartóssá és folyamatosan bővíthetővé válik” – tájékoztatott Hadas. Hosszabb szünidő esetén az egész éves tananyagot érdemes átismételni, megéri átnézni az addig tanultakat. Ilyenkor a szülőnek tanulságos lehet megfigyelnie, mi az, amit csemetéje megjegyzett, és mi az, amit elfelejtett időközben az átvett tananyagból.
Ha a gyermek viszonylagos gyakorisággal, időben átismétli a tanultakat, könnyebben és rövidebb időn belül sajátítja el tartósan. Az ismeret így hamarabb és jobban bevésődik a gyermek fejébe. Úgyis jönnek a félévi felmérők, úgyis számot kell adni a tanulóknak addig szerzett tudásukról… Ha a diák időben megkezdi a felkészülést a megmérettetésre, elkerülheti a stresszt, ami általában az idő hiányából fakad. A gyermekre nyomasztóan hat, vajon sikerül-e a rendelkezésére álló szűkös időben mindent átnéznie.
A megoldás a helyes időbeosztás
„Úgysem lehet játszani egész nap, úgysem lehet állandóan a tévé előtt ülni – figyelmeztet a pszichológus. – Nagyon rosszul teszi az a szülő, aki csak ilyen szórakozást biztosít a gyermekének. Olvasni és tanulni is kell időnként. Fontos ugyanakkor, hogy ez nem történhet kényszer hatására.” A kierőszakolt tanulás stresszt okozhat a gyermekben. A kulcs a helyes időbeosztásban rejlik. Előre meg kell tervezi a napi időbeosztást, így elkerülhető az idegeskedés és az unatkozás is. Tisztázni kell, mikor és mennyi időt tölthet a gyermek kint a szabadban, mivel foglalkozzon, ha éppen nem tévét néz vagy pihen. Egy-egy félóra mindig keríthető a tanulásra, és ez igazán nem okozhat leküzdhetetlen nehézséget a csemete életében. A tanulásba még nem halt bele senki, tartja a mondás. A tanulás így kevésbé hat kényszerítő feladatnak, és stresszel, nyomasztó érzéssel sem jár.
A kötelesség kis adagokban könnyebben adagolható. A szülőnek minden körülmények között a szabadidő tartalmas eltöltésére, a szórakozás és a kötelesség összehangolására kell késztetnie a gyermekét. Rá kell vezetnie, ha a szünidőben sem feledkezik meg teljes mértékben a tanulásról, később, az iskolapadba visszatérve egész egyszerűen könnyebb lesz a dolga. A szünidő nem lehet indok a felejtésre. Ugyanakkor a jól megérdemelt pihenőnapok nem telhetnek reggeltől estig tanulással, ez felesleges, sőt helytelen volna.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.