Szója a takarmányban

A szója a pillangósok családjába tartozó ma is igen fontos táplálékadó növény. Melegkedvelő, a tenyészidő alatt a fajtától függően összesen 2000–33 000 oC-fok hőmennyiséget igényel. A mag csírázási hőmérséklete 6–7 oC-fok, kelése 13 fokon megkezdődik, de az optimális hőmérséklet erre a 15–20 oC-fok. A talaj hőmérséklete alapvetően befolyásolja a vetés időpontját, a legfelső rétegének legalább 10 oC-nak kell lennie. Ennek alapján nálunk április vége, május eleje a vetésre legalkalmasabb időszak. Ott, ahol eddig még nem termesztették, a szója vetőmagját célszerű gyökérbaktérium oltóanyaggal kezelni azért, hogy a növény minél hamarabb önállóan képes legyen nitrogénszükségletének ellátására. Az alacsony hőmérséklet és a savas talajreakció kedvezőtlenül befolyásolja e gyökérbaktériumok tevékenységét.

A tavaszi fagyokat jobban viseli, mint a kukorica vagy a borsó, rövid ideig akár a mínusz 5 fokos hőmérsékletet is kibírja komolyabb károsodás nélkül. A terméshozam szempontjából a virágzástól érésig tartó időszak hőmérsékleti viszonyai a döntőek. Ekkor a 20 oC körüli hőmérséklet az optimális, egyúttal nagyon fontos a megfelelő csapadékellátás, ezért bimbózáskor, a hüvelyesedés és a magképződés időszakában feltétlenül öntözni kell. A sikeres termesztés egyik alapfeltétele a gondos gyomirtás, mivel a szója nagyon érzékeny a gyomokra, a vegyszereket preemergensen és postemergensen a megfelelő agrotechnikai időkben kell kijuttatni. Termesztése Ázsián kívül leginkább az amerikai földrész északi részén számottevő. Európába csak a 19. század elején került. A gazdasági állatok takarmánykeverékeinek ma már szinte nélkülözhetetlen alapanyaga, elsősorban magas fehérje- és zsírtartalma miatt. Az emberi táplálkozásra úgyszintén ajánlott, kiváló teljes értékű fehérjéit az élelmiszer-ipari termékekben, főleg a húsok fehérjéinek részleges helyettesítésére használják.

Nálunk az utóbbi években a lévai székhelyű Interagros Kft. szervezi a növény termesztésének és bevált technológiájának elterjedését. A kamocsai mezőgazdasági szövetkezetben évente szakmai bemutatón ismertetik a köztermesztésbe vett és ajánlott fajták terméseredményeit, tulajdonságait.

Az állatok takarmányába különböző formában keverik. Egyszerű és hatékony formája a szójával dúsított siló vagy szilázs. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában már megszokott és bevált az ilyen típusú takarmányok előállítása és hasznosítása, Szlovákiában csak az utóbbi években, elsősorban a szójatermelés fajtaválasztékának bővülésével, a termesztés fellendülésével vált lehetővé elterjedésük.

A szójababos kukoricahüvely-szilázs, mint ahogy a megnevezéséből kitűnik, kombinált, silózással konzervált takarmány, melynek alapját szójabab és kukoricahüvely zúzaléka alkotja. Úgy készül, hogy 16–18% nedvességtartalmú szójababot a kombájntól tisztítás nélkül beszállítják, s zúzóval azonnal (24 órán belül) összetörik. Ezzel egy időben történik a silókukorica aratása is, olyan speciális adapterű silózókombájnnal, mely csak a fosztatlan kukoricahüvelyt töri le és zúzza össze 35–42 %-os nedvességtartalom mellett. Az így előkészített alapanyagokat 1 : 4 arányban homogénen összekeverik, majd begyúrják a silógödörbe, és légmentesen lezárják (fólia és 7–10 cm homok). A megfelelően előkészített és tárolt alapanyag mesterséges konzerváló anyagok nélkül is 42 nap alatt nagyon jól fermentálódik. Nagyon jól hasznosítható tejtermelő szarvasmarha-tenyészetekben. A tehenek szívesen fogyasztják. Szárazanyag-tartalma 600–700 g, pH-értéke 4, kellemes illatú koncentrált, kiegyensúlyozott beltartalmi értékű takarmány, magas fehérje- és energiaszinttel, melyet 10–12 kg mennyiségig beiktathatunk a fejőstehenek takarmányadagjába.

A szójababos magkukorica-szilázs hasonlóan készül, mint az előző. A 16–18% nedvességtartalmú szójababot egyenesen a kombájntól tisztítás nélkül beszállítják, és azonnal (24 órán belül) zúzóval összetörik. A kukorica aratása ezzel egy időben zajlik azzal a különbséggel, hogy nem kell hozzá speciális adapterű silózókombájn. A 32– 40%-os nedvességtartalmú magkukoricát klasszikus kombájnnal learatják, és a learatott „nedves kukoricamagot” azonnal (24 órán belül) zúzóval összetörik. A két zúzalékot 1 : 5 arányban homogénen összekeverik, majd begyúrják a silógödörbe, és légmentesen lezárják. 42 nap alatt fermentálódik. Az így elkészült szójababos magkukorica-szilázs szárazanyag-tartalma 650–700 g, pH-értéke 4, kellemes illatú koncentrált, kiegyensúlyozott beltartalmi értékű takarmány, mely 10 kg-os adagban beiktatható a tehenek takarmányadagjába. A szójababos magkukorica-szilázs eredményesen felhasználható a sertéshizlalásban is, ahol a takarmányadag 15–25%-át képezheti.

Mindkét takarmány előállítása során javasolt az „ék alakú begyúrás”, mert így még a nem megfelelő időjárás vagy technológiai meghibásodások esetén is folyamatosan takarható a silógödör, és minimális veszteségekkel biztosítható a megfelelő fermentációs folyamat. (sz – pomi)