Szentestére

Az ĺzvilág Rózsi nénije is karácsonyi hangulatban van már, az ünnepi asztalra készített nekünk hagyományos kis-csallóközi étkeiből. Miközben fürgén sürög a konyhában, jár a keze, mint a motolla, még szórakoztat is bennünket, elmeséli, mennyire szereti olvasni is az ĺzvilágot, s hogy az őszön milyen jót mulatott az egyik gyermekkori viszszaemlékezésben közölt versen, melyben a költő azt írta, hogy mikor a nagymamája a szilvalekvárt főzte, szépen szólt a kakukk. „Édesapámtól úgy tanultuk, hogy a kakukk tavasszal, mikor az árpaharmatból iszik, megszólal, s amikor meglátja az árpakeresztet, akkor elhallgat. Igaz, nincs már árpakereszt, lehet, hogy a kakukk a kombájnokat figyeli, de most is tudja, meddig tart a nótája. Szilvalekvárfőzéskor már biztosan nem szól. No, de most már maholnap karácsony, én se szóljak, mert nem lesz ünnepi ebéd” – kacag egy jót, miközben csipkedi a szálkákat a főtt halból. (gy)