Panoráma

Szél nélkül is zöröghet a haraszt

Milyen társadalmi reflexek hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Mi a különbség az álhír és a dezinformáció között? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az úgynevezett „igazságon túli” politikai kommunikációs gyakorlat? Lehet-e társadalmi szinten védekezni az agymosás ellen? Milyen jelekről ismerhetjük fel, hogy éppen egy politikai irányítású médiagépezet hatása alatt állunk?
Sánta Szilárd

2018. május 27. 19:14

hoax
Fotók: Shutterstock

Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Krekó Péter a Tömegparanoia: Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című, az idei könyvfesztiválra megjelent könyvében. Nagyon fontos könyv jelent meg az összeesküvés-elméletekről és álhírekről, s nem pusztán udvariassági formula: aktuális és alapos. Egyrészt a feldolgozott téma, a megváltozott mediális környezetbe belesimuló és burjánzó álhírdömping, és a konspiratív elméletek természete, másrészt a tudományos – mégis olvasmányos – feldolgozás és jól átgondolt anyagelrendezés alapján reméljük, a könyv tömegekhez jut el, mert ajánlott olvasmány demokratáknak, illiberálisoknak, konteóhívőknek – mindenkinek. A megjelenést követő első hetek médiafigyelme (interjúk, recenziók stb.) után nem alaptalan az a kijelentés, hogy sokakhoz eljuthat a könyv.

Aki most kezdi az ismerkedést a szakirodalommal, azt bizonyára meglepi az a megállapítás, hogy az álhírekben és az összeesküvés-elméletekben való hit „normális jelenség”. A valóság utáni politika korában a tények egyre kevesebbeket érdekelnek. A közvélemény formálásában – gyakran önkéntes alapon – terjednek az álhírek, melyhez kellő muníciót adott a közösségi média megjelenése. A post-truth korszak lényegét Trump főtanácsadójának az elnöki beiktatáson való részvételt firtató kérdésre érkező válasza szemlélteti jól: „Ezek nem hazugságok, hanem alternatív tények.” A szerző azokat az álhíreket és összeesküvés-elméleteket – illetve ezek közös metszetét – vizsgálja, amelyek elterjedése nagy csoportokat, egész társadalmakat érint, továbbá azokat, amelyek veszélyesek: erőszakhoz, népirtáshoz vezettek (holokauszt, délszláv háború).

Az összeesküvés-elméletek régóta velünk vannak, „a mágikus világnézet bázisán azonban összeesküvés-képzetek korábban is léteztek és hatottak. A mai kor sajátja, hogy a közösségi média révén minden korábbinál hatékonyabbá válik az álhírek és az összeesküvés-elméletek terjesztése.” Krekó Péter szerint minél nagyobb egy konspiráció, annál könnyebben lebukik egy demokratikus rendszerben, ott, ahol működik a megfelelő kontroll. Az utóbbi időben leleplezett vállalatóriások ügyeit sem sikerült eltussolni. Talán meglepő, de a könyvből kiderül, hogy az összeesküvés-elméletekre nemcsak a lakosság kis része fogékony, hanem – tulajdonképpen – mindenki ki van téve a veszélynek, hogy „bedől” valamilyen elméletnek. Elsősorban a nagy volumenű, tragikus, váratlan események teremtik meg az esélyt arra, hogy alternatív magyarázatok kezdjenek el terjedni pl. Diana hercegnő halála, John F. Kennedy meggyilkolása, Oszama bin Laden becserkészése, 9/11 stb. A hatalomhoz sem egyszerű a viszonyuk, hiszen az összeesküvés-elméletek és az álhírek meg is erősíthetik, de gyengíthetik is a hatalmon lévőket. 

Az álhírek terjedésével kapcsolatban az egyik legsokkolóbb eredményt a Columbia Egyetem kutatása hozta, „a tweetben újraosztott cikkek 59 százalékából (!) egy betűt sem olvasnak a felhasználók a címen túl” – a címadás valóban fontos! Az álhíriparban jelen lévő robotok hamarosan elérik azt a szintet, hogy képesek lesznek a kreatív címadásra. Olyan nézet is van, hogy a konspiratív elméletek fölébresztik a gyanút, és a hatalmon lévők nagyobb figyelemre és kontrollra számíthatnak; viszont ahol a politikai megosztottság erős, az álhírek és összeesküvés-elméletek könnyen terjednek. Az elmúlt években azt is látjuk, hogy a politika előnyeit is igyekeznek kihasználni a populista erők (Trump megválasztása, brexit-szavazás stb.). Az internet, később a közösségi média, elterjedésekor gyors demokratizálási folyamatot vártak, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy „a liberális demokrácia ellenségei sokkal jobban ki tudják aknázni a közösségi médiában rejlő lehetőségeket”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rossz célra használt eszközt kellene hibáztatni, emlékeztet a szerző. 

Sok – egyszerre mulatságos és szívfacsaró – példát és magyarázatot kapunk a magyarországi, oroszországi, amerikai és zsidó összeesküvés-elméletekre, melyek külön fejezetbe kerültek. A tényeket is inkorporáló post-truth korban a dezinformáció ellen nehéz küzdeni. A hatékony ellenszert még nem találtuk meg. Az Európai Bizottság által megbízott szakértői bizottság ezeket az ajánlásokat fogalmazta meg:

1. Az online hírek forrásai és finanszírozása átláthatóságának a növelése

2. A média és információs készségek fejlesztése

3. A közösségimédia-felhasználók és az újságírók felvértezése a dezinformációk elleni eszközökkel

4. Az európai hírmédia „ökoszisztémája diverzitásának és fenntarthatóságának” védelme

5. A dezinformáció és az ellenlépések hatékonyságával kapcsolatos folyamatos kutatás 

A küzdelem a dezinformáció ellen a közeljövőben kulcsfontosságú lesz a demokratikus társadalmakban. A médiaoktatás újragondolása és kibővítése elkerülhetetlen. Krekó Péter – diszciplínákon átívelő – könyve nagy segítséget nyújt az eligazodásban.

Krekó Péter: Tömegparanoia: Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája. Athenaeum Kiadó, 2018. 264 oldal

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Színház- és Filmművészeti Egyetem

Az Összefogás tagja lett az SZFE kuratóriumi titkára

27 új koronavírus-fertőzött Szlovákiában

Országos tesztelés: akit csak lehet, mozgósítanak

kijárási tilalom

Eddig tarthat a kijárási tilalom Szlovákiában

Zuzana Čaputová

Čaputová rendszeresen tesztelteti magát, az országos tesztelésen nem vesz részt

könyv

Ahol pálmára fut a vadrózsa

Kmotrík

Kmotrík reagált a vádakra

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.