Száznegyven éve született Pjotr Lebegyev

Az üregekben keletkező hullámnyomást tanulmányozva vezette le a különböző típusú, hang-, hidraulikus és elektromágneses hullámok fő törvényeit. A hullámrezonátorok hatását vizsgálva ő állapított meg először a különböző hullámokra érvényes közös törvényszerűséget. Bebizonyította, hogy az üregek falai közt akkor legerősebb a visszaverődés, ha rezonancia lép fel.

A fény elektromos természetének kísérleti megerősítésére törekedve, egy 1895-ben tervezett berendezéssel elsőként állított elő milliméter hullámhosszúságú elektromágneses hullámot, majd e sajátos fényhullámok visszaverődését, interferenciáját, kettős fénytörését vizsgálta. Foglalkozott a Föld forgásának szerepével a földmágnesség létrejöttében, jelentősek az elektromosságtan, az optika és a hangtan területén végzett kutatásai.

Lebegyev hozta létre az első orosz fizikai iskolát, legfontosabb eredménye az igen kicsiny mértékű fénynyomás kísérleti kimutatása. E kérdéskör kutatása Kepler felvetésével kezdődött, aki úgy vélte: az üstökösök csóvájának elhajlását a pálya vonalából a napsugarak okozzák. Bár ezt az elhajlást csak a fénynyomás révén lehet megmagyarázni, az elméletnek fontos szerepe volt a fénynyomás hatásának megértésében az univerzumban. Newton is sejtette, hogy a fény nyomást fejthet ki az anyagi testekre, Bartoli a 19. században termodinamikai okokból következtetett e jelenségre. James Clerk Maxwell 1855–62 közt megjelent értekezéseiben elektromágneses elmélete révén megjósolta a fénynyomás létét. 1901-ben Lebegyev mérte meg először a fény nyomását szilárd testen, igazolva Maxwell teóriáját.

Kimutatta: a fény nemcsak energiát, de impulzust is hordoz. Ezt 1901-ben tette közzé A fénynyomás kísérleti vizsgálata című művében, bebizonyítva, hogy a fény nyomása megkapható, ha a visszavert energia kétszeresét elosztjuk a fény sebességével. Lebegyev 1910-ben gázokon is kimutatta a fény nyomását. Ennek közvetlen asztrofizikai következménye, hogy figyelembe kell venni a csillagok sugárnyomását az atomi részecskékre a csillagközi térben.