Százévesek leszünk

A Die Welt című német napilap online kiadásában összeállítást közölt arról, hogy Németországban az üzleti szempontból is igen vonzó életmeghosszabbító termékeket hogyan fejlesztik a tudósok.

A jénai Leibniz Intézetben például olyan halakkal kísérleteznek, amelyek átlagosan három hónapig élnek. A kutatóknak sikerült megduplázni a halak életkorát, mégpedig úgy, hogy egy rokon halfajjal keresztezték őket.

Ezzel egyedülálló dolgot sikerült megvalósítaniuk, mintegy mesterségesen lelassították a halak biológiai óráját. Ezután a genetikusok jönnek, akik a halgénekből mutációkat készítenek, hogy kiderüljön: melyik teszi lehetővé a hosszú életet.

Közben sokasodnak azok a vizsgálati eredmények, amelyek olyan állatfajokat mutatnak be, mint a sólymok és a tengeri fecskék, amelyek gyakorlatilag nem öregszenek. Vizsgálják azokat a tengeri teknősöket és bálnákat is, amelyek több mint kétszáz esztendőt élnek.

A madarak esetében a kutatók szerint egyértelműen az oxigén az, amely megóvja őket az öregedéstől, ellentétben az emberrel, ahol a testben a gáz az úgynevezett szabad gyököket termeli.

Kielben viszont egy másik utat választottak: olyan száz év körüli vagy száz évnél idősebb személyek öröklési anyagát gyűjtik, akik az emberiség egy különleges biológiai elitjéhez tartoznak, és túléltek minden olyan betegséget, katasztrófát és személyes válságot, amely másoknak az életébe került. Németország egész területéről érkeztek minták, több mint háromezer személyt találtak, aki átengedte a kutatóknak molekuláris biológiai mintáját.

Stefan Schreiber, az intézet vezetője úgy véli, hogy az öregedés kutatásában a legnagyobb áttörést a most rendelkezésre álló kutatási technológia jelenti. Először van lehetőség arra, hogy több ezer mintát vizsgáljanak meg akár milliónyi szempontból is.

A kieli kutatók több mint ezer gént vizsgáltak meg, amelyből negyvenet választottak ki, és az elemzés valószínűleg 10–15-re szűkíti azoknak a géneknek a számát, amelyeknek szerepe van a hosszú, egészséges élet kialakulásában. Rostockban a demográfiai kutatóintézet munkatársai úgy vélik: a 85 életév elérése után lelassul az öregedés, és a 100 éves kort elérők egybehangzóan úgy nyilatkoznak, hogy az utolsó tíz esztendő életük legegészségesebb tíz éve volt – idézi a kutatókat a Die Welt című hamburgi lap internetes kiadásában.