<p>Húsz, korábban ismeretlen sötét aszteroidát (kisbolygót) fedezett fel a Föld közelében a NASA WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) széles látószögű infravörös sugárzást felmérő csillagászati műholdja, amelyet decemberben állítottak pályára.</p>
Sötét aszteroidákat fedeztek fel a Föld közelében
A most felfedezett kisbolygók többsége a rájuk eső napfénynek alig egytizedét tükrözik vissza. Van közöttük egy szurokfekete is, amely csupán a napfény 5 százalékát sugározza vissza - olvasható a Discovery Channel (http://news.discovery.com) hírei között.
Az égi objektumok a tudósok feltételezése szerint "kimerült", inaktív" üstökösök is lehetnek, amelyek
nem jelentenek veszélyt a Földre. Az viszont rejtély, hogy hogyan kerültek a Föld közelébe.
"Ezek az aszteroidák sokat elárulhatnak nekünk a Naprendszer történetéről, annak kialakulásáról" - hangsúlyozta Amy Mainzer, a Föld-közeli objektumokat kereső WISE-projekt vezető kutatója.
Hozzátette: még csupán az első adatokat közvetítette a WISE, így még korai bármit is mondani arról, hogy valójában mekkora lehet ez az aszteroida-populáció. Az újonnan felfedezett kisbolygók a napfény 10 százalékát tükrözik vissza, így nagyon nehéz, ha éppenséggel nem lehetetlen felfedezni a látható fény tartományában működő távcsövekkel. A WISE az aszteroidák által kibocsátott hő révén bukkant a kisbolygók nyomára.
A most felfedezett objektumok ferde pályán mozognak, ennek alapján Richard Binzel, a Massachusetts Institute of Technology bolygókutatója arra következtet, hogy valójában nem aszteroidákról van szó, hanem üstökösökről, amelyek felszínéről a felmelegedés miatt "lehámozódott" a "jégbevonat". Az üstökösök csupasz magjai maradtak meg, amelyek a Naprendszer belső vidékein keringenek.
Az üstökösök a feltételezések szerint a Naprendszer fagyos "külterületein" képződnek. A Nap közelébe érve kómájuk (a mag körül képződő ködszerű gázfelhő) és a csóvájuk fejlődik: mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás, s minden napközelségkor az üstökösök anyagot veszítenek. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed. Előfordul, hogy a mag felszínén kemény kéreg képződik, és az üstökös inaktív lesz. Az üstökösök és a kisbolygók között nincs éles határvonal, vannak átmeneti objektumok is.
Richard Binzel szerint a WISE "halott" üstökösökre lelt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.