Sok szeretetet az édesanyáknak!

A legtöbb családban hamarosan ünnepet ülnek, s a felköszöntött anyukák kicsit boldogabbak, az elfelejtettek kicsit szomorúbbak lesznek. ĺgy van ez minden évben május elején, mikor az anyákat köszöntjük.

Az édesanyák tiszteletére rendezett ünnepségeket először az ókori Görögországban tartottak, tavaszonként. Kegyelettel adóztak az istenek anyja, Rhea előtt. A XVII. századi Angliában az édesanyákat az anyavasárnapon köszöntötték, mely a nagyböjt negyedik hétvégéjére esett. A tengerentúlon, az Egyesült Államokban Julia Ward Howe 1872-ben vetette fel az anyák napja gondolatát azzal, hogy ezt az ünnepet a béke jegyében lehetne tölteni. Az anyák napja hivatalos megtartásának véghezvitelét a Philadelphiában élő Anna Jarvisnak tulajdonítják. Az 1905-ben elhunyt édesanyjának akart emléket állítani, aki a XIX. század végén megpróbálta létrehozni az anyák barátságának napját. Két évvel anyja halála után Anna Jarvis tartott egy, az elhunyt tiszteletére szóló ceremóniát, majd kampányt indított az anyák tiszteletére szánt hivatalos hétvége kinevezésére. Elsőként 1910-ben, Nyugat-Virginia államban ünnepelték az anyák napját. Egy évvel később már szinte minden állam jegyezte ezt a napot. 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalosan is bejelentette, hogy az anyák napját nemzeti ünnepként, minden évben május második vasárnapján tartják meg. Európában a virágkereskedő szervezetek, propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, melynek hatására gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját május első vasárnapjára.

Cukrot, gyöngyöt, virágot

A meghitt, szeretetteljes ünnep velejárója az ajándék is, sok-sok gyermek és felnőtt nemcsak örömet akar szerezni, hanem meg is akarja lepni a megajándékozottat. A hagyományos ajándéklistákon a virág foglalja el a vezető helyet, maga mögé szorítva az édességet. Tapasztalatból tudjuk viszont, hogy manapság egyik sem olcsó mulatság. – Édesanyám sírjára évek óta kis virágkoszorút készíttetek, de míg élt, a csokron kívül könyvvel is köszöntöttem. Látták ezt a gyerekeim, ezért ők is folytatják ezt a családi hagyományt – válaszolta kérdésünkre Barczi Anna egészségügyi nővér. Hozzáfűzte, míg a fiai kicsik voltak, a párjának súgta meg, mit szeretne olvasni.

Az ismerősök körében végzett közvélemény-kutatáskor kiderült, az utóbbi években inkább hasznos ajándékkal lepik meg szeretteiket, miközben nem tagadták, ők is inkább a „haszontalanságoknak” tudnak igazán örülni, legyen az divatos bizsu, sál, esetleg a megszokottól eltérő illatszer. (péterfi, net)