Samponhiány a világűrben

Az űrállomás első lakói, Bill Shepherd parancsnok és két orosz társa, Krikaljev és Gidzenko 2000. november 2-ától 2001. március 18-áig tartózkodott a fedélzetén. A parancsnok által vezetett fedélzeti napló, mely fölkerült a NASA mindenki által hozzáférhető weblapjára, távolról sem teljes: legalább húsz százalékát kicenzúrázták.

A New Scientist című lap szerint a személyzet amúgy fizikailag kényelmesen érezte magát. Semmi sem működött végzetesen rosszul, ám rengeteg apróság zavarta életüket és munkájukat. A műszerek nem az elvárt módon működtek, a személyzet gyakran nem találta, amit keresett, ezenkívül az űrállomás zajos volt.

Kezdetben minden nagyszerűen alakult. A levegő friss volt, a hőmérséklet kellemes, a koszt remek, a Földdel való kommunikáció zökkenőmentes. Aztán jöttek a zavaró tényezők. Az még csak hagyján, hogy a DVD-televízió, melyen filmeket nézhettek, túl kicsi és túl halk volt, ám egyre jobban kezdte őket zavarni a zaj. A parancsnoki beszámoló szerint csak füldugóval tudtak aludni, de a tízpercenként bekapcsolódó szén-dioxid-elszívó zaja állandóan felébresztette őket.

A személyzet idejének tekintélyes részét foglalta le a karbantartás. Alig tudták megjavítani a légkeverő ventillátort, mert valami más műszer akadályozta őket a hozzáférésben, vagy nem voltak megfelelő szerszámok Gyakran kellett improvizálniuk. Amikor például nem találták meg azt a speciális gélt, amivel a lebegő törmeléket össze kellett volna gyűjteniük, kénytelenek voltak taco-szószt használni helyette. Előfordult, hogy egy javítás után visszahelyezendő panel leírása nem felelt meg a valóságnak. A legcifrább mégis az volt, amikor pont az a szoftver nem működött, melynek segítségével a személyzetnek a nem megfelelően működő berendezésekről kellett volna beszámolniuk. Nem működött az akkumulátorokat tesztelő műszer sem.

Talán nevetségesen hat, de nem volt elég samponjuk. Többször is kértek a Földről, és bár több ellátó űrjármű is érkezett, sampont egyik sem hozott. Nem volt elegendő borotvájuk sem. Gondok voltak az alsóneművel is. Shepherd utóbb elmondta, csak a felét használta föl a készletnek (pedig szeretett volna gyakrabban váltani), mivel nem voltak biztosak benne, meddig kell az állomáson tartózkodniuk. Az eredeti négy hónapos küldetést egy hónappal meghosszabbították. A lakótérben a tervek szerint naponta egyszer, alvás előtt kellett volna takarítaniuk, de azon a helyen, ahol étkeztek, műszerek is voltak, ezért az élelemmaradványokat minden alkalommal össze kellett szedniük a speciális porszívóval.

Hónapok múltával aztán mégiscsak helyreállt a rend, és a legtöbb rendszer immár úgy működött, ahogy a startnál működnie kellett volna. (origo, t-a)