Ródosz is elpusztulhat?

Ródosz szigete, az egyik legkedveltebb görög turistaparadicsomErre figyelmeztettek görög földrengéskutatók, akik azt szeretnék elérni, hogy építsenek ki az egész térséget átfogó előrejelző-riasztó rendszert.

Az Európát érintő szeizmikus tevékenység felét Görögországban regisztrálják, azaz ebből a szempontból Görögország – Szícilia és Olaszország déli része, valamint Algériának és Tunéziának a Földközi-tenger mentén elterülő része mellett – a legsebezhetőbb zónák közé tartozik.

„A Földközi-tengeren volt és lesz is cunami, bár e természeti jelenség itt, a földrengések mérsékeltebb ereje miatt, jóval ritkább és nem olyan nagy erejű, mint az óceánokon” – hangsúlyozta Géraszimosz Papadopulosz, az athéni obszervatórium geodinamikai intézetének munkatársa.

A legutolsó nagy szökőár 1956. július 9-én pusztított Görögországban: a nyílt végű Richter-skála szerinti 7,7-es erősségű földrengést követően 25 méter magas vízfal zúdult Amorgósz szigetére, majd Egyiptomot is elérte a 2–3 méter magasságúra „szelídült” hullám. Akkor mindössze négy ember életét követelte a szörnyű természeti csapás, a jelenlegi turisztikai fejlettség mellett azonban sokkal több áldozatot követelt volna, így például Ródosz a görög Phuket-szigetté válhatott volna – figyelmeztetett Papadopulosz.

Az utóbbi kétezer év alatt mintegy kéttucatnyi szökőár pusztított a Földközi-tengeren. Szíciliában és Egyiptomban több tízezer ember halt meg i.u. 365-ben, amikor a Richter-skála szerint 8,3-es erejű földrengést hatalmas szökőár követte. A libanoni és szíriai tengerpart mentén 551-ben, Egyiptomban a XIV. században (is), Messinában pedig 1908-ban jegyeztek fel halálos áldozatokat is követelő cunamikat.

Szakértők szerint a cunamik (a tenger alatti földrengések vagy vulkánkitörések által keltett, nagy hullámhosszú hullámzás) 80 százaléka a Csendes-óceánon koncentrálódik, 10 százaléka az Indiai-óceánon, 5-10 százaléka pedig a Földközi-tengerre esik. A Földközi-tenger esetében két oka van annak, hogy a cunamik jóval kisebb pusztításra képesek. Egyrészt a földrengések ereje viszonylag mérsékelt, a nyílt végű Richter-skálán legfeljebb 8–8,2-es fokozatot érnek el. Másrészt a Földközi-tenger vízfelülete jóval kisebb, mint az óceánoké, ami csökkenti a hullámok magasságát.

Egyedül a Csendes-óceán térségében működik (1948 óta) szökőár-előrejelző rendszer, amelyben jelenleg 26 ország vesz részt. Sem az Indiai-óceán, sem a Földközi-tenger térségében nincs ilyen rendszer. Görög földrengéskutatók már megtették az első lépéseket, hogy feltérképezzék a szökőár által veszélyeztetett területeket és kidolgozzák az előrejelző rendszer alapjait. (ngo)