Rendszerhiba miatt csapódott a vörös bolygóba az európai Mars-szonda

Az ESA által megrendelt vizsgálat megállapította, hogy a szonda a Marsra ereszkedés közben nagyon rövid ideig - csupán egy másodpercig - vadul pörgött, ami túlterhelte a szonda érzékelőit, és a rendszer úgy értelmezte ezt, hogy a jármű már elérte a bolygó felszínét.

Ezért a szonda túl korán kibontotta az ejtőernyőjét, és csak rövid időre kapcsolta be a leszállórakétáit. Ennek következtében a Schiaparelli óránként 540 kilométeres sebességgel csapódott a Marsba, látható krátert ütve.

A Schiaparelli leszállását október 19-re tervezték a marsi egyenlítő környékén, a Meridiani-síkságon. A közben a vele együtt a Marshoz érkező ExoMars orosz-európai űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszondája sikeresen pályára állt a bolygó körül. 

A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett modullal egy perccel a landolás tervezett ideje előtt megszakadt a kapcsolat. A kísérleti leszállóegységnek hat perce volt arra, hogy leérkezzen a Marsra. A légkörbe lépés után hőpajzsos, ejtőernyős és rakétás fékezési fázisokon túljutva kellett volna talajt érnie. 

Az ESA szakembereihez ugyanakkor rengeteg adat jutott el a Schiaparelli leszállásáról, mivel az űreszköz célja éppen a módszer tesztelése volt, mielőtt az ExoMars program következő lépésében egy nagyobb, önjáró laboratóriumot juttatnának a Marsra.

Az ESA igazgatója szerint ha a mérnökök előre látták volna, hogy egy ilyen erős forgás bekövetkezhet, úgy tervezték volna a rendszert, hogy képes legyen azt kezelni. David Parker szerdán hozzáfűzte, hogy a jelentés eredménye segíthet a tudósoknak egy 2020-as robotos Mars-misszióra való felkészülésben.

Az európai-orosz expedíció, amelybe az ESA 1,3 milliárd, a Roszkoszmosz pedig egymilliárd eurót fektetett, a várakozások szerint újabb lépéssel hozza közelebb az űrhajósok első Mars-utazását.