<p>Kicsi, kétszemélyes, az ember már-már azt hinné, hogy nőknek való plázakocsi. De ez francia roadster-kupé szemrebbenés nélkül kielégíti az igényesebb sofőrök igényeit is – még akkor is, ha a formája nem minden szemnek kecsegtető látvány. Igazság, vagy fikció?</p>
Renault Wind 1.6 – a kis szélhámos
Nem tehetek róla, de amikor megláttam a kocsit, azonnal a műanyag Kinder tojásban rejlő kis ajándék-kocsi jutott eszembe. Valóban kicsi, nem a legolcsóbb, s a legnagyobb meglepetés az autó sportos beütése, hangulata és vezetési élménye. A tapasztaltabb autósok a szeszélyes megjelenés mögött sejthetik, hogy a Twingo RS-re alapozott kocsi határozottan nem a bóvliárusok pultjaira való.
Szerkesztőségünk a kis kabrió legerősebb változatát kapta tesztelésre, az 1,6-os szívómotorral ellátott Windet. Bár a 133 lőerő hallatára senki sem ájul el, azt viszont megemlíteném, hogy az autó súlya valamivel több, mint 1000 kilogramm, így sebesen tud gyorsulni, pillanatok alatt lefékez, és a kanyarokban is nagy biztonságot nyújt – bár ezt igazán a száraz utakon lehet kipróbálni, amire sajnos az egyhetes tesztelés során nem igazán nyílt lehetőség.
Ízlések és pofonok
Ez a mondás a kocsi külsejére és belsejére egyaránt érvényes. Vannak, akik túl szűkösnek nevezhetnék a belső teret, másoknak viszont megfelelő életteret kínál. Én ezen utóbbi csoportba tartoztam. A gond inkább a kocsiból való kilátással van; valóban meg kell szokni, hogy előre, hátulra de oldalra sem lát a sofőr annyit, amennyit szeretne. Ezért sem ártana, ha az autóba tolatóradart szerelnének, ugyanis ilyen silány kilátással még ilyen kis autóval is komplikált parkolni. A hátsó, csupán 170 cm magas ablak inkább a tankok kémlelőnyílására, mintsem egy hátsó szélvédőre hasonlít.
A belső tér kialakítása viszont érdekes, valóban a Wind sportos énjére utal. Ebből kifolyólag aztán hiába keresnének bármilyen rakodóteret. A szemüveget, de még a mobiltelefont sincs nagyon hova tenni.
Nem annyira mohó
Nem csak az alvázat, de az erőforrást is a Twingótól kölcsönözte ki a Wind. A kocsit kétféle kivitelezésben vásárolhatják meg, az általunk tesztelt 1.6-os 16v-n kívül még az 1.2-es TCe is rendelkezésre áll.
A 133 lóerő aztán a kocsi üzemanyag-fogyasztásáról is sokat elárul. Városi tömegközlekedésben 9 liter üzemanyag illan el belőle 100 kilométeren. Az autópályán előírt 130 km/órás sebességnél a fogyasztás nyolc liter körül mozog 100 kilométeren, az ötfokozatú manuális sebváltóval ezen a gyorsaságon négyezres fordulatszámon tudnak haladni. Városon kívül viszont a Wind étvágya nem lesz nagyobb 6 liternél.
Tagadhatatlan sportos energia
Sokat gondolkozhatnánk azon, mit is akartak a Winddel mondani a francia tervezők. Aki bármilyen praktikusságot keresne a gépkocsiban, annak nem árt tudatosítani, hogy nem családoknak találták ki, s bár kétszemélyes autó, igazán csak egy ember igényeit tudja kiszolgálni.
Elsődleges cél kétség kívül az volt, hogy sportos élményt adjon a Wind vezetése. Hogy egy sofőr, aki soha nem ült Ferrariban, azt mondja, hogy valahogy így képzeli el. S ez az élmény, ez a látszat valóban jól sikerült. Az ülések sportos kivitelezése jól tartja a testet, a vezérlési gombok is kényelmesen kezelhetőek. Ami viszont ront az élményen, az kétség kívül a sebességváltó kezelhetősége. Nem zökkenőmentes az egyes sebességek beállítása, a legnagyobb gondok a lükverccel vannak, amely gyakran csak másodszorra vagy harmadszorra ugrik be a helyére.
A vezetés élménye
Teljesen mindegy, hogy tetővel, vagy tető nélkül hajtanak, a Wind ugyanis így is, úgy is nagy élményt biztosít. Tetővel kényelmesebb a gyorshajtás, tető nélkül pedig jobban lehet élvezni a napsütést – még télen is, hiszen a kocsi utastere télen is tökéletesen kifűtött, így még akkor sem árt lehúzni, amikor kint a nulla fok alá csökken a hőmérő higanyszála, de süt a nap.
Apropó tető. Az egy darabból összetevődő tető villámgyorsan csukódik a csomagtér tetejére, s erre még egy fedőlap is ráfordul. A tető nyílása méréseink szerint csak 11 másodpercig tart, ami a gyártól megadott 12 másodpercnél is kevesebb. Mindezt sajnos csak álló helyzetben lehet kivitelezni, attól viszont nem kell félni, hogy a kereszteződéseken nem fejeznék be a művelet, míg zöldre vált a piros. Viszont az alacsonyabb plafonnal rendelkező garázsokra vigyázzanak.
Végezetül elmondanám, hogy a Wind kedves autó, de nem igazán tudnák vele mit kezdeni, s irigylem azokat, akik igen. Ilyen embereknek ugyanis már van legalább egy, vagy két autójuk, s a Windet már csak úgy, heccből vették meg.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.